dumanyu.hu

Dumanyu – Kismama, anya, baba, humor egy helyen

dumanyu.hu - Dumanyu – Kismama, anya, baba, humor egy helyen

Sóska Sóbarlang

Sóska Sóbarlang – Játszva gyógyulsz

Sóbarlang ami kreatív, nagyontudományosan technikaiminden és gyönyörű.

De főleg gyógyító, gyerekelnyelő, anya-baba-relaxáló, megmentőhely.

A Facebookon találtam rá – ahol vállalkozó anyukák új ötleteit bújtam – Brigire és az általa vezetett Sóska Sóbarlangra.
Az én ingerküszöböm igen magas, kevés dolog fogja meg a tekintetem, de valahogy ez a hely újra és újra eszembe jutott. Voltam már sóbarlangban, nagyon uncsi hely volt, sosem gondoltam, hogy ebben a témában ennyire izgalmas ötletek is lehetnek. De igen.

Mikor beléptem az előtérbe, barátságos hangulatot tapasztaltam, ami arról árulkodott, nem rég nagy munkában voltak itt apró kis kezek. Itt bizony kérem élet van. A gyerekeim belevetették magukat a sóbarlangba, és – amíg a teámat szürcsöltem és Brigi hihetetlen kreatív ötleteit bámultam szájátátva,- a hangjukat sem hallottam.

Persze, hogy kíváncsi lettem mi van odabent! Beléptem, és olyan Csillásan majd bepipiltem a gyönyörtől. Egy szuper cseppkőbarlangban találtam magam.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közben Brigi, aki úgyamúgy matematikusnak tanult, öntötte a köbméter-kilogramm, légköbméter adatokat, a speciális szellőztető rendszerről, a spéci párolgó sóoldatról, a tudományos eredményekről, tüdőgyógyásszal való értekezéséről. Na én ez az ember vagyok. Itt már pillogtam! Megfogható számok! Imáááádtam, pedig még csak 5 perce sózódtam.

 

 

 

Beleástam magam a témába! Nem igaz. Beleástak a gyerekek a sóba! A finom padlófűtéstől és a párolgó sótól már lementem alfába, meg bétába, és még több görög betűbe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

De az idő lassan lejárt. A hasam is korgott. Eljött a búcsú perce.
Csendben indultunk és teljesen ellazulva ültünk be az autóba. A gyerekek nem veszekedtek. Békében utaztunk. Másnapra nátha mentesen ébredtünk.

 

 

Éjszaka az Elevenparkban

Éjszaka az Elevenparkban – amikor a játszóházat elfoglaljáák a felnőttek.

István nem tudott velem jönni, mert valakinek a gyerekekre is vigyázni kellett, ezért kiírtam a Facebookra, kinek van kedve velem eljönni este azon alkalomra amikor a játszóház csak felnőtteknek tart nyitva. Panna írt és jött. Azonnal.
Izgatottan parkoltam le és alig vártuk, hogy megérkezzünk.
Tüneményes fiatal gárda várt a recepciónál, a gyors bejutás után összenéztünk, és már futottunk is!
A nagy buborékon a húszon, harmincon és én negyvenen felüli próbáltuk ki a tiltótáblán olvasottakat: Egymást kilőni tilos! Ha nem arra van a buborék hát semmire! Mint a rossz gyerekek… az adrenalin beindult, mi pedig alkohol nélkül is megszédültünk, a szánk pedig már ettől fülig ért. Még szép, hogy megpróbáltuk kilőni egymást!!! 😀

Hadd lobogjon a hajunk!

Ugye, hogy nincs rajtam zokni? 😀

A vulkán olyan egyszerűnek tűnt. Bár a harmadik nekifutás és visszacsúszás után csaltam.

 

 

 

 

A zokniajaimat levettem és beraktam a cicitartómba. Így kétszeresen is jól jártam… és a lábam sem csúszott… 😀

 

 

 

 

 

 

 

A krokodil szájájában készített fotók vállalhatatlanok. Hogy is mondjam, nem nőiesen gördültünk ki belőle! 😀 😀 😀

Ülünk a motoron

 

Ülünk a motoron… és kész!

Ezután vad motorozásba kezdünk, minden szinten! Bár Panna félt a nyanyavezető háta mögött, a motorversenyen már őrülten hajtott és nyert. Igaz a motorok egy sebességgel mentek és ő indult előbb…:D

 

 

 

 

 

Levitálni jó

 

Nagyon sokat vártunk az Antropos fotósára,aki buzgón kattingatott a csinos lányokpedig mosolyogtak. Kiugráltuk a tüdőnket is, ezért én úgy gondoltam leülök. A levegőre. Mert ilyet is tudok. Ekkor érkezett Péter és megörökítette.

 

A kalandparkot úgy tervezték, hogy bárki végig tudjon rajta menni. Nem tudta ezt egy lány, aki megriadva a feladat nagyságától, úgy döntött, hogy ő márpedig visszafordul. Igen ám, de sorosan voltunk bekötve, onnan aztán csak egymás után jutottunk előre, mint a libák. Lett is belőle galiba, amikor visszafordítottuk. “Menj, járj szerencsével!”

Kalandpark, esőben is!

Kicsit lassan haladtunk, de a bulizenére jót táncoltunk minden póznánál. A kongával támadó dj nagyon jó zenét nyomott, mi pedig Pannával ráztuk ahogy kifért. Kalandpályán még úgy sem táncoltam! 😀

 

 

Érdekesen megy 😀

 

Ez a cucc úgy működik, mint Peti fiam távirányítós autója, csak benne ültünk! Cooool!!!

 

 

 

 

Bemelegítés

 

Odafent

 

Még sosem másztam mászófalon, így Pannával jobbnak láttuk, hogy bemelegítsünk a “nagy fal” előtt.

 

 

 

 

 

Dobpergés…. tadadadadadammmm…

 

 
De ez még semmi, csúsztunk- másztunk, lőttük egymást szivacslabdával, korongos játékot játszottunk, és nevettünk. Annyit nevettünk, amennyit nagyon-nagyon rég nem nevettem.
Kinek ajánlom? Mindenkinek! Panna a húszas éveiben jár én negyvenen jól felül. Gyereknek lenni pedig jó, ha a három óra olyan gyorsan el is rohan.

Jobb alsó 6-os

Tímea remek munkát végzett. Majd egy óra alatt megszabadított a jobb alsó 6-osomtól. Szerintem engem a pokolba kíván már a kezelhetetlen fogaim miatt. Mindig scak a baj van velük. Jimboo is megmondta: különleges eset vagyok. De ezt, ha orvosok mondják, ott már baj van…

 

Reform vacsorázom. Wellness kenyérre kenem a töpörtyűkrémet! Bal oldalon rágok, mert jobbon húztak…
Nagyon beteg vagyok…
Fáj a fejem. A nyakam tövéig.

Anya, a csirke és a tükörjég

Grillcsirkés bódénál:
Srác telefonál, közben odaveti, “egy sültebbet kérnék”. Ekkor érek oda. Felrakom a táskámat a pultra. Keresem a pénztárcám.
“Együtt vannak?” – kérdezi a nő. A srác elhallgat, egyszerre picit hátrébb mozdulunk és egy pillantást vetünk a másikra.

Hazafelé akkorát estem a jégen, elvágódtam, mint egy darab fa, bele a sárba teljes testtel. Az egyik kezemben a csirke, vàllamon a laptop plusz táska. A latyak alatt tükörjég volt. Össze- vissza zúztam magam.

Egy hónapja a tart a mínusz 10 és a jégpálya az első hótolót olvadáskor láttam. Február 2-án 19 órakor:

Idén először láttam hókotrót!!! Meg is fogtam a zippzáram (gombom nem volt) , hátha szerencsém lesz. Le akartam fényképezni, de Apa óvatosságra intett. Mit lehet tudni! Biztos azért mert kimerészkedni a garázsból, mert már biztonságos, nem csúszik, nehogy karambolozzon!

 

Gréti saját szobában, egyedül alszik:

Gréti: “Ma egyedül alszom! Hozzámbújsz kicsit?”
Meglepődtem a kéréstől, nagyon büszke lettem. Mindent megtettem, hogy szuper estéje legyen, be is aludtam mellette. Kb fél 10-kor felébredtem és átjöttem a mi szobánkba. Egyedül feküdtem az ágyban. Peti Apához bújva aludt. Fél 12-ig virítottam. Akkor kis lábak csattogását hallottam. Emeltem a takarót, és mire Gréti párnát ért, és átöleltem, már aludtam is. Anya nem tud egyedül aludni, nem a gyerek! 😀