Tisztítókúra 2

Colon hidroterápia 2. felvonás negyed óra múlva, már rutin rókàk vagyunk. Megtisztítja testet – lelket, elmét. Tökéletes tisztítókúra méltó befejezése, mintegy koronája. Mindezt ingyen, Tb alapon. A személyzet jól képzett és kedves. Együtt káromkodik és röhög velünk. Tegnap is azt mondta a nővérke, a legnagyobb tisztító buli nálunk van. Nos nem biztos, hogy látott eddig, folyosón, wcpapír zászlóval “hu-hu-hu” biztatást. De szerintem megérdemelte a maratonnak tűnő távot futó sorstárs. Én bezzeg vonultam, mint egy királynő, és a teljes átszellemülésről tartottam elôadást. Bár az egyik mondat közben 20-ás sprintet nyomtam, felborítva a rötyóban tárolt infúziós állványt. Hidroterápia gátfutással, Dumanyu módra. A buli még egy óra társalgással folytatódott, ketten bent, többiek kint. Na. Mennem is kell. Buddha legyen veletek. Vagy beletek…. ( a fotót köszi kórtársnak, aki mindent csak egy nap eltolódással él majd át… most készíti önmaga kórházi evakuációs tervét…)

colonhidroterapia1

Tisztítókúra 1

12.10
Azon aggódtam, mit fogok ma csinálni. Se gyerekek, se meló… Aztán hoztak egy adag keserűsót. A probléma ezzel megoldva….

17.10

A keserűsó hatásaként vicces és mozgalmas a kórházi tartózkodás. Szerencsére a társaság szenzációs. Előttem operálandó sorstársammal már olyan intim kapcsolatba kerültem, mint kizárólag gyermekeimmel Calici támadás esetén. Duettben mással még nem .tam. Beszélgetni pláne nem. De hát van időnk, meg hát felállni sem biztonságos. De jó társaságban repül a WC-n töltött idő…
Az ágyak is érdekesek. Amikor ráhanyatlunk, olyan, mintha hanyatt fejreállnánk.Nos ez esetben nem tartanàm elképzelhetetlennek, hogy fejen állva lazán ijedtemben tarkónküldeném magam. Sosem gondoltam, hogy ez a fokú kiszolgáltatottság ennyire mulatságos lehet. Gyanítom, holnap azért nem fogunk ennyit nevetni…korhaziagy

 

Vágy…

“Csak” élni szeretnék, egy élhető világban. Ahol nem rúgnak belém minden nap, viccből. Vagy frusztráltságból. Ahol nem szembesülök azzal, hogy mennyire kiszolgáltatott vagyok. Pénznek, rendszernek. Rendszertelenségnek. Ahol van még, aki úgy mosolyog rám, hogy a szemében nincs fájdalom, vagy szomorúság. Ahol az ügyeim elintézése nem kilátástalan, vagy megalázó futkározás. Ahol az emberek toleránsak és segítőkészek. Ahol emberek! Nem fásult, de öntudatos, önző robotok vesznek körül. Ahol le tudok parkolni, anélkül, hogy csatát vívnék… Nem megyek el. Ez a hazám. Jó volt leírni és amíg pötyögtem, álmodozni.

sosemtanulsz

Anyapárna

Mostanában így alszanak. Mindkettő szorosan ölelve, rajtam. (A lila vagyok én.) Éjjel Peti felébredt, ivott, pisilt, visszabújt az ágyba. Betakartam, átöleltem, de ahelyett, hogy bújt volna, riadtan eltolt. “Gréti? Gréti hol van?” Gréti távolabb, összekuckózva mélyen aludt. Míg Peti maga le nem ellenőrizte, hogy megvan, nem tűnt el, csak arrébb alszik a tesója, nem nyugodott meg.

alszanak

Léteznek jó emberek!

Összekuporodva az éhségtôl és a hasfájástól, elcsigázottan ültem a kórházba vezető villamoson. Késésben voltam, vérvételre igyekeztem és a villamos csak nem indult. Előző nap sem sikerült sokat vacsiznom, későn estem haza, bezuhantam az ágyba. Felhívtam a párom és panaszkodtam. Egy szegényes öltözetű idősebb férfi lépett hozzám. Vászon táskájából előhúzott egy gondosan becsomagolt szendvicset és felém nyújtotta: “Tessék enni!”. A szívemet elöntötte a melegség, majdnem elsírtam magam. ” Köszönöm, nem ehetek.- válaszoltam. Vérvételre megyek.”. ” Legalább egy kis teát igyon!”- nyúlt a táskájába. Aztán zavartan arrébb húzódott. Letettem a telót, odamentem és nagyon megköszöntem a jóságát.

enni

Szarvasbőgés:

Títkos helyzetjelentés : 100 ember lapul a fűben, próbál csendben maradni, hogy megfigyelje a szarvasbőgést. Előttünk pár tíz méterre bőg a szarvas. Valaki óriásikat pukizik. Bírjuk ki röhögés nélkül….

szarvasboges

Gréti:Miért bőgnek a szarvasok?
Apa: Ez egy küzdelem is. Erőfitogtatás.
Gréti: Ezek a szarvasok hülyék.
Apa: Az állatvilágban ez sokszor van így. Az embernél is. Például amikor egy férfi nagy autót vesz…

Csak egy este 2.

Apa estig dolgozott, én beszálltam legózni. A figurák a ház tetején csillagot néznek, mi meg mindenfélét mutatunk. “Itt megy az ISS. ” Nevetnek. “Elefánt csillagkép. Szputnyik… ” Mindenki mutat valamit. A hangulat fokozódik. Gurgulázva kacagunk, amikor Gréti hirtelen felpattan és letolja a gatyáját, bepucsít. Itt elvesztettük a fonalat, sikítva röhögtünk, jobbra-balra dőltünk.
Egyre gondoltunk, de nem bírtuk kinyögni.
Gréti többször felállt, bedőlt, mire meg tudtunk szólalni. A vinnyogást én szakítottam meg zihálva: “Srácok! Nézzétek! Telihold van.” Itt megint kivágtuk a magas cét.
Most Pöti törte meg a sikítozást. “Mindjárt farkasemberré változom.” Folyt a könnyünk, de Gréti tartotta a pózt. Én előkaptam egy épp összerakott kisautót, emberrel, és végiggurítottam Gréti csupasz fenekén: “Holdjáró!” Gréti eddig bírta és velünk együtt a földre feküdt magzat pózban. Nem tudom, kitől örökölte a gyerek a hülyeséget. Egy éves sztori:
http://dumanyu.hu/csak-egy-este/

Csak egy reggel…

“Jól van! Igazad van! Kitörlöm!”- láttam be mérgesen tévedésem. Nagy léptekkel, feldúltan vonultam ki a zuhany alól, indultam a konyha asztalon kuksoló laptophoz. Nyúltam, a billentyűzet felé, de lefékezni nem tudtam, a nedves kövön megcsúsztam, kirúgtam az ebédlő asztal lábát és csupasz pilábbal előre becsúsztam a rogyó bútor alá, hanyatt. A modern kommunikáció életveszélyes lehet…..

laptop