dumanyu.hu

Dumanyu – Kismama, anya, baba, humor egy helyen

dumanyu.hu - Dumanyu – Kismama, anya, baba, humor egy helyen

A katica

Beszélgetek haver anyukával, aki elmeséli, hogy amikor Apa estig dolgozik, ő a 3 gyerekkel mozizni szokott. MEKKORA ÖTLET! István mennyit dolgozik, nekem is jár egy kis pihenés és persze jófej akarok én is lenni. Én is, én is, én is! Mégpedig azonnal.

Hazaérve  a játszóról törekedek a cél felé. Gyorsan lefürdetem a gyerekeket, pizsibe bújtatom, még egész jó időben vagyunk, beígérem a filmet, nagy a boldogság.

De persze mi lenne olyan egyszerű két gyerekkel, a percek kegyetlenül gyorsan pörögnek. Már fél 9 hirtelen, de ha megígértem, megígértem, most már el kell indítanom a kiválasztott filmet. Mindenkit letorkollok, anya jófej, anya nézi veletek, anyával nem lehet kukoricázni, csak pattogatott… Én választok, elkerülendő a vitát. Annyira cuki ez a kukucskáló katica, nekünk ez kell. Kikölcsönzöm.

Befekszünk az ágyba, hónom alá a két gyerek, és már kezdődik is. Anya és apa katica izgatottan várják, hogy kikeljen a 3 tündi-bündi pici babakatica, akik atom cukik, kis ügyetlenek, tanulnak repülni. A két  gyerek hozzám bújik, ámuldoznak milyen aranyosak, kicsi édesek, milyen szép család, méltatnak engem, hogy milyen jó filmet kapcsoltam. Érzem: királynő vagyok.
Ölelgetem őket, lazulok.

Lazulnék. Az egyik kiskatica lemarad a csapattól, kíváncsi. Összetalálkozik a szemtelen kis léggyel, messzire repül a szüleitől. Már itt szorong mind a kettő. Gréti félősen átölel, Peti növeli a pattogatott kukoricában a csapásszámot.

Persze, hogy bajba kerül, leesik és KITÖRIK A SZÁRNYA VAZZE!!! EZT NEM HISZEM EL!!! AZ 5. PERCBEN!!! MÉG A VIHAR IS JÖN! Na itt kezdett el Gréti zokogni és én szorongani.
“Ugye meggyógyul?” – rinyál Gréti.
“Hát ez nem fog ezt bebuktam.” – gondolom én… “Nézzük, biztos minden jóra fordul!”-nyugtatom meg.
“De ugye találkozik a családjával?”- zokog, atom kész van. “Hát persze, majd a végén, de nézzük, olyan aranyos a történet!” – szelíden békítgetem… és tényleg az. Nagyon édes rajzok.
Izgis, kalandos…lenne…., ha Gréti abba tudná hagyni a sírást. Pöti már jól van, zabál, csak Gréta zavarja. Oda-oda szól. “Nyugodj meg,  a végén majd találkoznak, nézd milyen szuper.”
De Gréta nem nyugszik. 20 perc után feladom. Már amúgy is nagyon fáradt vagyok. Aludnék, elegem van, kiborít, hogy ezt elcsesztem, mérges vagyok magamra, meg az idióta franciákra, akik egy rajzfilmet sem képesek megcsinálni, meg épp mindenkire a világon. A királynői pozícióm megdőlt, már csak egy szerencsétlen szolga vagyok szorult helyzetben.

“OKÉ! BÉKE! HÁTRATEKEREM ODA, AHOL A KICSI KATICA TALÁLKOZIK A CSALÁDJÁVAL ÉS MINDEN JÓRA FORDUL!” -hangzik a számból magabiztosan a megoldás, aludni akarok már, de belül elszorul a torkom. A tekerő gombra nyomok és izgatottan nézem a felgyorsult történetet. Csata, izgalom, holvanmárahepiend… már csak 5 perc, mégmindignincs, VÉGE!!! Gréta üvöltve zokog, rólam folyik a víz.
“Á, csak áttekertem, nyugi.” – próbálkozom és visszatekerek. “Na, ott vannak. ott a család!” – kiáltok fel, de az örömöm rövid ideig tart. Öt gyerek van, mind tud repülni, itt valami nem stimmel. Gréti azonnal kapcsol, sikítva sír. Új családjuk van! Mekkora cumiiiiiiiiiiiiiiiiiiii……. és már jön a vége… a katica  a hangyákkal marad és a hangya barátjával nézi a naplementét. Gréti taknya nyála egyben.

Rendíthetetlen magyarázok, ő békíthetetlenül sír.

Elmondom, hogy “…na látod ezért vannak a szabályok, ha betartjuk elkerülhetjük a bajt…” – valahogy nem nyugtatja meg. Kitör belőlem a szentbeszéd és még az időközben dolgozószobájából előbújó Apát is letolom, hogy máskor nem szabad leugrania Grétinek a játszótéren a magas mászókáról a kezébe, mert baj hamar megvan… Gréti zokog.  Na ez valahogy nem jött be.

Elmondom, hogy ez csak egy rajzfilm, az életben nem járnak így a kis katicák, együtt maradnak anyukájukkal-apukájukkal. – Felrémlik az extrém ronda katica ahogy megszületik, Pöti katicás könyvéből, még anyukája se látja, nehogy megijedjen, fejemben ordít a biológia “Figyu! Ott hagyja egy levél szélen lesz@rja, és a kikelt kiskatica nem cuki hanem gusztustalan és magányos!!!! Ennél már egy törött szárny és egy hangya barát is jobb!” – elképzelem ahogy ezt kiordítom. Kicsit jobb. Nekem.

katica

Valahogy nem segítene ha elmondanám most hirtelen.
Gréti bőg. “Soha többet nem találkoznaaaaaaaaaaaaaaak….”

“De felnőtt és van egy barátja a hangya, nincs egyedül.” – hallom magamat kívülről.  De gáz volt ez Csilla. Gondolataimban robog egy vonat…

“Ááááááááááááááááááááááááá………….” – üvölt.

“Grétikém nyugodj meg, ez csak egy rajzfilm, a katica gyorsabban felnő, mint a  gyerekek, a szülei tudják, hogy jó helyen van és különben is jobb neki ott a hangyákkal mert nem tud repülni.” – a gyerek sikít. Hülye vagy te Kaskötő… azonnal korrigálni kéne. “Meg fogja látogatni anyukája és apukája.”
“Igen?”
“Igen.”
Pöti, már alszik. Gréta kimerült a sírásban. Átölelem, puszilgatom. Beszélgetünk. “Nem te vagy a kiskatica, látod? Te jó gyerek vagy, itt vagy mellettem és vigyázok rád.” – na ez hat. Elalszik. Én nem. Baromira elegem van mindenből, fáradtabb vagyok és elcsigázottabb mint valaha és ekkor felrémlik a sikítós gondolat: Nem fogom én ezt A a bukást sokáig elfelejteni, mert Grétinek KATICA A JELEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE…….

Éjjel álmodok. Vukról, akinek az első 5 percben kinyírják a családját. A kis hableányról, akit elvittek a habok. Az idő urairól, aki egyszerre kisfiú de megmenekül, aztán öreg és meg is hal… E.T.-ről… és Bambiról, akinek meghal az anyukája. Őt Hófehérke ölelgeti, aki szintén árva. Aztán a végén berobban a rémálom. A gyerekeimet lefényképezem, miközben ezeket a meséket nézik és a képet apa felütvefúrózza a zöld falra…

 

 

 

 

 

 

 

 

Csillámos

Reggeli sztori. Mindenki indulás előtt elment wc-re, mindenki megkapta a vitaminját, gyógyszerét. Apa viccesen megjegyezte:
“Anya, bevetted a csillámkapszuládat, hogy sziporkázót kakilj?” Gréti rögtön ugrott a témára, buzgón kérdezgetett.
“Na, klassz!”- mondtam Apának. “Lesz mit mesélni megint Szilvi néninek az oviban.”
Ugyanis a mi kislányunk ebben nagyon tehetséges. Szilvi néni kedvesen érdeklődött, beveszi-e Pöti a vasat. Miben szokta bevenni a vasat? Grétikénk egyből rávágta: “vörösborban”.
Ismét két hurrá a csajunknak! 😀 😀 😀

Vérnyomás csökkentőt ide!

Végre elértem, hogy a gyerekek segítsenek. Mindezt úgy csinálják, hogy robot hangon ismételgetik, hangosan: “Ren-det-rak, ren-det-rak!” Nagyon ügyesen dolgoznak fél órája, én pedig azt fontolgatom, hogy iszok valami erőset, vagy kiugrom az ablakon, vagy eret vágok, de minden esetre beveszem a vérnyomás csökkentőmet.

Apával

Ismerős ismerősének az ismerősével történ az eset. Anya dolgozott, Apa gyerekekkel otthon.
Telefon:
– Ebédeltetek?
– Igen.
– Mit?
– Májat és hozzá főztem krumplit.
– Értem. A gyerekek nem eszik meg a májat. Csirkét ettek?
– Azt nem találtam a hűtőben.
– Értem. Akkor a gyerekek ma főtt krumplit ebédeltek?
– Ittunk hozzá alkohol mentes sört is.
– Nagyon jó! Abban van a vitamin.
Ismerősöm ismerősének az ismerőse hazaért, a hűtőben a következő kép fogadta:
3 edény egymáson a hűtőben: Felül máj, alatta a sült csirke, alatta a maradék rizs.
Ismerősöm ismerősének ismerőse leült, és bezabált a maradékokból és jót röhögött.
Itt a vége, fuss el véle.

Chili

Ma az egyik anyuka ezt a történetet javasolta, ha nagyon akarok röhögni. Mivel imádom az erőset, ezért jól passzol ide a blogomba.

Az erősről előbb egy saját történettel kezdem, aztán vágjunk bele a hozottba:

Repülőn utaztam, ahol a vacsora bab püré volt rákkal és tésztával. A rettenetes ízű és állagú ételt megpróbáltam visszavitetni, de a nagyestélyibe öltözött thai stewardess csak hajlongott idegesen, és közölte, kiszámolt adag van.

unnamed

Mit volt mit tenni, beleharaptam a tetején díszelgő óriás csilibe, felrobbant a szám és belapátoltam a vacsit. De elképzelhetitek mi volt ott még 8 órát a zárt térben ahol  380 evett ember babot vacsorázott…

Na, kezdődjön a történet:

“Chilifőző verseny

Nemrégiben abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy bírónak választottak ki egy chilifőző versenyen. Az eredeti bíró megbetegedett, az utolsó pillanatban én pedig pont ott álltam a bírói asztalnál és a sörös sátor holléte felől érdeklődtem, mikor felkértek. A másik két bíró (két indiai) biztosított róla, hogy a chili egyáltalán nem lesz erős, azonkívül ingyen sört kapok a kóstolgatás teljes idejére, tehát belementem. Íme az értékelő lapok a versenyről:

Chili #1: Manoj Maniac Mobster-Monster Chili-je
1. BÍRÓ: Kicsit túl sok paradicsom. Nagyszerű zamat.
2. BÍRÓ: Kellemes, sima paradicsom íz. Nagyon enyhe.
3. BÍRÓ: Jesszusom, mi a pokol volt ez? Ezzel le lehetne szedni a megszáradt festéket az úttestről. Két sörbe került, hogy kioltsam a lángokat. Remélem ez volt a legrosszabb.

Chili #2: Applesamy Utánégető Chili-je
1. BÍRÓ: Füstös, enyhe sertés beütéssel. Gyengén csípős Jalapeno íz.
2. BÍRÓ: Izgalmas sült rostélyos íz, több paprika kellene bele, hogy komolyan lehessen venni.
3. BÍRÓ: Gyermekektől távol tartandó! Nem vagyok benne biztos, hogy mit kellene éreznem a fájdalmon kívül. El kellett zavarnom két fickót, akik Heimlich-fogást akartak alkalmazni rajtam. Sürgősen több sört kellett hozniuk mikor meglátták az arcomon a grimaszt.

chili2

Chili #3: Farouk Híres Gyújtsd Fel Az Istállót Chili-je
1. BÍRÓ: Kiváló, tüzes chili! Nagyszerű zamat. Több bab kellene bele.
2. BÍRÓ: Bab nélküli chili, kissé sós, remekül használja a piros paprikát.
3. BÍRÓ: Hívjatok szakembert, felfedeztem egy urániumszivárgást! Az orromban olyan érzésem van, mintha Domestos-t szipákoltam volna.Már mindenki tudja mi a dolga, hozzák a söröket, mielőtt meggyulladok. A pincérkislány hátba vágott, így most a gerincem a mellkasom első részében van. Az ábrázatom kezd igen ramatyul kinézni a sok sör miatt.

Chili #4: Barbu Fekete Mágiája
1. BÍRÓ: Fekete bab chili gyakorlatilag bármi fűszer nélkül. Kiábrándító…
2. BÍRÓ: Enyhe hárs íz a fekete babhoz. Köretként használható halhoz vagy egyéb enyhe ételekhez, nem igazan lehet chili-nek nevezni.
3. BÍRÓ: Éreztem, hogy valami a nyelvemhez dörgölőzik, de az ízét nem éreztem, lehetséges az ízlelőbimbókat kiégetni? A pincérkislány mögöttem állt a friss sör utánpótlással; az a 150 kilós lotyó egyre izgibbnek néz ki. Ez a nukleáris hulladék, amit eszem szintén. Nem lehet, hogy a chili fokozza a nemi vágyat?

Chili #5: Laveshnee Legális Ajak-Eltávolítója
1. BÍRÓ: Húsos, erős chili. A frissen őrölt Cayenne bors tökéletes ízt ad. Igazán nagyszerű.
2. BÍRÓ: Chili aprított sztékkel. Több paradicsomot még elbírna. El kell ismerni, a cayenne bors igen erős benyomást tesz.
3. BÍRÓ: A füleim csengenek, a homlokomon izzadtság folyik és a szemeimmel már nem tudok fókuszálni. Elfingottam magam, négy ember mögöttem kórházi kezelésre szorul. A versenyző megsértődött, mikor megmondtam neki, hogy a chili-je következtében agykárosodást szenvedtem. A pincérlány megmentette a nyelvemet a vérzéstől azzal, hogy egy kancsóból sört öntött közvetlenül a nyelvemre. Azon gondolkozom, vajon le fogom-e égetni az ajkaimat. Nagyon idegesít, hogy a másik két bíró folyton megkér, fejezzem be a sikoltozást.

Chili #6: Vera Világi Vegetáriánus Variációja
1. BÍRÓ: Híg, de mégis erős vegetáriánus chili. Jól eltalált egyensúly a különféle erős paprikák között.
2. BÍRÓ: Az eddigi legjobb. Agresszívan használ erős paprikát, hagymát és fokhagymát. Igazán nagyszerű.
3. BÍRÓ: A beleim immár egyenes csövek gáz állapotú, kénes lánggal megtöltve. Összecsináltam magam, mikor fingottam és attól félek, hamarosan átégeti a széket. Úgy tűnik senki nem tud megmaradni mögöttem, kivéve a pincérlányt, azt hiszem perverzebb, mint gondoltam. Már nem érzem az ajkaimat. Kéne egy nagy fagyi, hogy kitörölhessem a fenekem vele.

Chili #7: Sugash Sikító Szenzáció Chili-je
1. BÍRÓ: Közepes chili, túl sok konzerv-paprikát használ.
2. BÍRÓ: Hát, hát. Olyan az íze, mintha gyakorlatilag az utolsó pillanatban beledobtak volna egy konzervnyi paprikát. Meg kell jegyezzem, aggályaim vannak a 3-as számú bíróval kapcsolatban. Úgy tűnik egy kissé csalódott, mivel folyamatosan durván káromkodik.
3. BÍRÓ: Valaki tehetne egy gránátot a számba, kihúzhatná a biztosítótűt, és én az égvilágon semmit sem éreznék. Az egyik szememre megvakultam, és a külvilágnak olyan hangja van, mintha minden rohanó vízből állna. Az ingemet teljesen beborítja a chili, ami észrevétlenül kicsusszant a szám szélén. A gatyám tele van, így legalább passzol az ingemhez. Legalább majd a boncolás során tudni fogják, mi okozta a halálomat. Úgy döntöttem abbahagyom a lélegzést, mivel túl fájdalmas. Francba vele, oxigénhez úgysem jutok. Ha levegőre lesz szükségem, majd szippantok a hasamon lévő 10 centis lyukon keresztül.

Chili #8: Hansraj Hegyi Szent Chili-je
1. BÍRÓ: Tökéletes befejezés, ez egy jó ízű chili, mindenki számára biztonságos, nem túl erős, de pont elég fűszeres ahhoz, hogy észrevetesse magát.
2. BÍRÓ: Ez az utolsó darab egy jó, kiegyensúlyozott chili, nem túl erős és nem is túl enyhe. Sajnálattal láttam, hogy nagy része kárba veszett mikor a 3-as számú bíró elájult, leesett a székről és magára rántotta a chilistálat. Nem biztos, hogy túléli. Kíváncsi lennék, mit szólt volna egy igazán csípős chilihez?
3. BÍRÓ: Nincs feljegyzés…”

Indigóval

A vonatom várom, és mint mindig ilyenkor reggel felhívom Anyukámat beszélgetni. Leülök a padra, mondom a magamét. Nem alszom, a gyerekekkel mizu…
Mellém ül egy hölgy. Nem mondhatom, hogy idős néni, mert egy kifogástalan megjelenésű, belőtt hajú, csinos, csaj. Csak előbb született.

Ismerős köhögés. A hölgy elkezd mellettem köhögni, pont úgy, mint én. Nyúlok bele a cukorkás táskámba, ahol cukor nélküli cukorkák, izlandi zuzmó, víz, asztma pipa, meg még vagy 10 dolog van fulladásos köhögésre… Kikapok egy cukorkát és nyújtom oda neki. Azonnal elveszi, hálás tekintet, szopogatja, fuldoklik. Pont, mint én.

Jön a vonat.

Elköszönök Anyukámtól, leteszem a telefont. A hölgy megszólít: “Köszönöm! Tudod, nem vagyok beteg, csak köhögök. Olyan asztmás jellegű.” Gyorsan befejezi. Arcán zavart mosoly. Jaj bammeg, ő is magyarázkodik. De ismerős. Nem fertőzök, csak fuldoklok… de keserves magyarázkodással telik az életem nekem is…

“TUDOM!” – válaszolom megnyugtatva, és felszállok a vonatra. A szívem kiugrik az izgatottságtól.

Leülünk egymással szembe. Egymás szemébe nézünk végre. A tökéletesen belőtt frizura alatt csillogó kék szempár izgatottan figyel engem. A csodálatos tűzvörös mestermunka lógós-mikroköves fülbevaló izgatottan fityeg a fülében, apró szikrákat szórva.

– Indigó! – mondja.
– Tessék?
– Téged indigóval másoltak rólam. Bocsánat, hallottam a beszélgetést. Ugyanaz a probléma, ugyanaz a humor. Én sem alszom, én is kipróbálom ugyanazokat a megoldásokat…- kicsit hadarva kezdi el a beszélgetést, nehogy valami lemaradjon. – Ugyan olyan vagy, mint én, csak én kicsit öregebb kiadású vagyok.
– Csak egy kicsit. – mosolygok. – Én nem soká 42 éves leszek.
– 73 leszek. – itt meglepődöm. – Ez nem olyan kicsi.
– Mondtam, hogy kicsi! – nevetünk.

Már úgy beszélgetünk, hogy tudjuk, van 10 percünk az érkezésig. Hadarva- kapkodva mindent egyszerre.

Ő neki is van egy köteg negatív lelete. Őt is mindenki hülyének nézi, hogy nem tud mit kezdeni a köhögésével. A munkahelyén ciki.
Ő neki is a negyvenes éveiben jött elő. X professzor kezelte. Részt vett egy olasz gyógyszerkísérletben is. Azóta csak nagy stresszre jön ki. Elment a párja, azóta megint köhög. Mintha egy üvegmosó kefe lenne a torkában, vagy egy sün aki ki akar szabadulni. Helyesel. Aztán jegyzetelünk én most mit használok. Mi enyhít. Izlandi zuzmó… gyomor gyógyszer…
Összehajolunk, írok, olvassa…
Próbálunk hirtelen mindenről beszélgetni. Beszél a párja haláláról, a lányáról, mindent sietve. Megérkezünk. Bemutatkozunk, elköszönünk. Leszáll a vonatról, mögötte én. Jaj, de fáj, hogy elmegy. Sietős léptekkel rohan a munkába. Én is.

Ott megy akiről indigóval másoltak. Örülök, hogy egészséges. Gyönyörű. Fáj, ahogy az elvesztett párja miatt magányos. Köhög. Futva közlekedik. Ragyogó szemmel, hahotázva nevet. Már akkor elkezdett hiányozni, amikor még beszélgettünk.

Kávéfőző vészhelyzet!

Vészhelyzet-vészhelyzet! Nem funkcionál megfelelően a kávéfőző, alig jön belőle víz. Azonnali beavatkozást igényel.
Akció pontok:
1. Tegnapi maradék rettenetes ízű kávé lenyelése, túlélési okokból.
2. Ecet fellelése: fürdőszoba, a fürdőjátékokat tisztítottam.
3. Ima, hogy még legyen a flakonban.
4. Maradék ecet vízzel elegyítése és kávéfőzőbe töltése.
5. Ökumenikus ima.
6. A sistergő víz csapba öntése.
7. Ima az ufókhoz, hogy legyen még ecet.
8. Ecet vízzel elegyítése és kifolyatása.
9. Ördöggel cimborálás.
10. Tisztító víz átfolyatása “MÚKODJ, MÚKODJ!” ráolvasással.
11. Újabb adag tiszta víz átfolyatása, a kifolyó víz sugarának tudományos elemzése.
12. Ismétlés, cigánykártya vetéssel, jóslással.
13. Ismétlés, közben jógaállásban koncentrálok a csímre.
14. Kávébetöltés, fohász a szent tehénhez.
16. Embriópózban várakozás a kávé kifolyására.
17. KÁVÉ!!!
kavefuggo

Benevezek a legjobb szomszéd címre

Azt hiszem benevezek a “legjobb” szomszéd címre.
Este 8-nál előbb csak a gyerekek orrát szoktam porszívózni, de azt hazaérkezésemtől folyamatosan, hétvégén non-stop.
Este 8 körül eljutok a lakás kiporszívózásáig is, mielőtt kiemelem a gyerekeket a fürdővízből.
Éjjel ha betegek a srácok természetesen bőg a porszívó.
Kora hajnalban felébredek, berakom a mosógépet, Ha éjjel ébredek fel, akkor is berakom, csak hajnalra időzítem, mire felébredek járjon le.
Elindítom a mosogatógépet is. De azt van amikor csak reggeli ébresztőnek.
Legtöbbször a fürdőszobában sikerül ordítani a gyerekeimmel mert estére fogy a türelmem és a pacsi játék közben jönnek a legnagyobb marhaságok. Ez azért jó, mert a fürdőszoba oszlatja el az egész épületben legjobban a hangot.
Lehet a lakógyűlésen egy doboz altatót fognak nekem megszavazni…. 😀
A The Sun ban találtam egy cikket erről a nőről, Clarie Barlett-ről, aki alvajárás közben kitakarítja a lakást
 
 

http://www.thesun.co.uk/sol/homepage/news/4937116/Mum-Claire-Bartlett-does-household-chores-in-her-sleep.html

Köhögés, művésznő módra

Váhá-káhá-váhá! – nyitott Gréti ma az óvodában, apja szerint úgy köhögött, mint egy tüdőbeteg víziló. Reggel épp a vonatra szálltam fel, fülemen ezzel a hírrel. A művésznő körbestanduppolta akit lehetett, vezető nénit, anyukákat. Vehhhe-vehhe, megfulladok a köhögéstől. -hörögte.
Apa becsülettel száműzetésbe vonult Szent Ilona szigetére, de előtte elkaparta magát a padlóba, és homokot szórt a fejére.
 
Persze mindketten tudjuk, honnan fúj a szél. Gréti megpukkadt az irigységtől, hogy Pöti atomra volt kényeztetve a nagyszülőknél, betegség címén az elmúlt két hétben…
 
Apa délután robogott a srácokért, hogy Grétit el tudja vinni a doktornénihez, becsülettel, mert mi ilyenek vagyunk.
 
Ki is várták a sorukat, jó egy órát a diszkréten fertőző tömegben. Petinek egészséges papír kellett. Vajon mikor dobhatja el…
 
Doktor néni megkérdezte mi a baj. Apa elmondta, Gréti szörnyű tüdőbetegségét. Doktor néni bemutatót kért.
– Köhi-köhi. – prezentálta Gréta hercegnősen.
A vizsgálat után a doktor néni mellkas kenőcsöt rendelt a nagybetegnek és csütörtökön mehet legközelebb óvodába.
Apa végkimerülésben ténfereg és nincs jó kedve. Én, aki a sztoriból teljesen kimaradt erősen röhögök.
Persze a gyerek köhög. Jobb is ha itthon marad… Illetve a nagypapáéknál. 🙂 Gondoskodom a sűrű orrmosásról és hozzákapcsolom a zajos inhalálógépet.