Put a tej

A gyerekek valami “fut a tej”-es vidám mesével jöttek haza tegnap. Azóta kikerestem, a címe: Három selyp leány. Gréti szóról-szóra elmondta, vagy háromszor. Sokat-sokat nevetett, de én nem nagyon értettem. Megkérdeztem, amikor már kezdett gyanússá válni, hogy megint olyat tanult amit ő sem ért, hogy :
“Tudod mit jelent az hogy a tej fut?”
PERSZE, hogy nem tudta.
Esti program: Tejforralás. Megnézzük hogy fut ki a tej a lábasból.
Felállítottam a gyerekeket a fellépőre a gáz mellé és kevés tejet futtattam fel. Na, meglett a boldogság. (Meg az égett edény is, mert vagy 3-4-szer kellett felfuttatnom). 😀
Kis fizika:A felforrt tej felszíne azért emelkedik meg, mert a meleg hatására a tejben kis felületű buborékok keletkeznek, és habzást okoznak. A hab a tej felszínén összefüggő hártyát képez – amit a köznyelvben pillének nevezünk -, és az alatta felgyülemlő gőz megemeli a folyadékot a hártyával együtt.

Saucepan Of Boiling Milk

Íme itt a mese:
A HÁROM SELYP LEÁNY

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy özvegyasszony. De nem magában élt, volt neki három lánya is. Szépek voltak, csinosak voltak, de mind a hárman olyan selypesen beszéltek, mintha egy foguk se lett volna. Már ugyancsak ott volt az idejük, hogy férjhez menjenek, de amint megszólaltak, minden legénynek elment tőlük a kedve.

Egyszer egy idegen legény jött a faluba leánynézőbe. Elkommendálták az özvegyasszonyhoz is. Az asszony mindjárt kávét tett fel, hogy majd megkínálja a legényt, a lányoknak meg megparancsolta, hogy egyik se szóljon egy szót sem, majd beszél ő helyettük.

Be is állított a legény, még a széket is letörölték neki. Beszélt annyit az öregasszony, hogy a legény alig jutott szóhoz; a leányok meg hallgattak, mint a tojásban a csirke. Egyszer csak elkezdett futni a tej. Elkiáltja magát a nagyobbik leány:

– Put a té, put a té!

A közbülső meg mindjárt rámondja:

– Ne fólj te, nem fabad befélni!

De a legkisebbik se hagyja:

– De drága a té, péndér addák!

A legény csak nézett széjjel, s úgy elment, hogy még a kávét se várta meg. Talán még most is házasodik, ha eddig meg nem házasodott.

Gréti első foga kiesett

Március 29.
Na, csókolom, hát nem megette az első kiesett fogát a csaj? Nagy ordítás, visítás, káromkodás a szobából. Berohanok. Gréti  szája véres. A zöldalmával megette a fogát. Most mit adunk a fogtündérnek?

Március 30.
Nincs kaka. Gréti visszatartja. Aztán a bilin küzd. Semmi.

Március 31.
Esti program: Gréti fogat keres egy műanyag késsel a bili szarban, és röhögve-visítva versenyt okádunk az előszobában… a sárga lavór mellé… De kár, hogy Apa dolgozik…

Április 1.
Mivel fogalmam sincs hogy kezeljem a helyzetet, írok egy igazolást a fogtündérnek, hogy Gréti foga nincs meg, lenyelte. Az éjszaka közepén pénztárcámba keresgélek, de  a legkisebb (egyetlen) címlet 1000 FT. Banyek, de bőkezű ez a fogtündér…

 

Manuális fogkefe

Gréta, Apának engeditek, hogy ezzel mosson fogat? – kérdezem, miközben az elektromos fogkefével sikálom a fogait.
És a válasz, amitől hanyatt dobtam magam:
– Néha ezzel az automatával, néha manuális fogkefével.
– He?
– Az oral-B reklámból tanultam.

Hűha… én még életemben nem gondoltam a fogkefémre úgy mint manuális fogkefe….

fogkefe

Nézz az ég felééé…

Egy kis séta csodákat tesz (a játszótértől eret vágok). Tegye fel a kezét aki utál játszóterezni? Most az tegye fel aki szeret. Ugye!

De jön a szokásos Gréti poén. Gréti óriásit tanyázott, de szerencsére nagyobbat koppant, mint fájt. Én meg közben magyaráztam:
– Nézd! Épp most kapcsolják fel a lámpákat!
– Nem láttam.
– Mert épp a földet nézted.
– Persze, te meg rögtön az eget! Azért láttad meg a lámpákat.

(és valóban… 😀 😀 😀)

lampa

Orvosi igazolás

Ma úgy fogadott az óvónéni, hogy elrontottam az orvosi igazolást. Drága jó Grétikém köpött, hogy anya írta. De csak a neveket!!! És persze felcseréltem… A dokinéni futott, felvéste a dátumokat, de a neveket nem írta rá. Én meg reggel: “jaj, nincsenek rajta a nevek, gyorsan írjuk fel”… Volt 50%-om, hogy jól írjam rá. Nem sikerült. Cserébe égtem…

Köhögés, művésznő módra

Váhá-káhá-váhá! – nyitott Gréti ma az óvodában, apja szerint úgy köhögött, mint egy tüdőbeteg víziló. Reggel épp a vonatra szálltam fel, fülemen ezzel a hírrel. A művésznő körbestanduppolta akit lehetett, vezető nénit, anyukákat. Vehhhe-vehhe, megfulladok a köhögéstől. -hörögte.
Apa becsülettel száműzetésbe vonult Szent Ilona szigetére, de előtte elkaparta magát a padlóba, és homokot szórt a fejére.
 
Persze mindketten tudjuk, honnan fúj a szél. Gréti megpukkadt az irigységtől, hogy Pöti atomra volt kényeztetve a nagyszülőknél, betegség címén az elmúlt két hétben…
 
Apa délután robogott a srácokért, hogy Grétit el tudja vinni a doktornénihez, becsülettel, mert mi ilyenek vagyunk.
 
Ki is várták a sorukat, jó egy órát a diszkréten fertőző tömegben. Petinek egészséges papír kellett. Vajon mikor dobhatja el…
 
Doktor néni megkérdezte mi a baj. Apa elmondta, Gréti szörnyű tüdőbetegségét. Doktor néni bemutatót kért.
– Köhi-köhi. – prezentálta Gréta hercegnősen.
A vizsgálat után a doktor néni mellkas kenőcsöt rendelt a nagybetegnek és csütörtökön mehet legközelebb óvodába.
Apa végkimerülésben ténfereg és nincs jó kedve. Én, aki a sztoriból teljesen kimaradt erősen röhögök.
Persze a gyerek köhög. Jobb is ha itthon marad… Illetve a nagypapáéknál. 🙂 Gondoskodom a sűrű orrmosásról és hozzákapcsolom a zajos inhalálógépet.

Gréti vezér

Gréti (5 és fél éves): “Én vagyok a csapatvezető.”
Én: “Választott, vagy te kiválasztottad magad?”
Gréti terel.
Én: “El tudod mondani, hogy hogyan kell jól csapatot vezetni?”
Mire ő jött egy olyan mondattal, hogy elájultam vezetés közben, ezt figyeld:
“Csapatot úgy kell irányítani, hogy a megfelelő megoldásra biztatod őket addig, amíg el nem érik a megfelelő eredményt.”
Mire én: “He?”
Gréti: “Addig kell biztatni a csapatot, míg el nem érik a megfelelő megoldást.”
ENNYI.