– Anya! kérem a cumikám! Berakom a számba a hangtompítót! – igen-igen, amikor annyit beszél, hogy nem vesz levegőt, Anya szokta ezt mondani… :))))

Orrszívás után:
– Gréta szuszogjál!
– Anya! Van levegőm!

Anyaaaaaaaa! Itt a fülemnél van valami! Egy állat! Egy baci volt!

Gréti ül a reggelizőasztalnál egyik kezét ökölben tartja, a másikkal megkopogtatja:
– Kopp-kopp! – kopogott a bal keze.
– Még alszom. – felelte a jobb keze. Majd szépen, lassan kinyitotta Gréti az öklöcskéjét és felém fordította nevetve a tenyerét.
– Anya! Felébredtek a kis ujjacskáim.
– Jó reggelt! – feleltem nevetve és őrülten elkezdtem körmölni.
– Anya! Te mit írsz le? – ezt épp… mindenhol van egy jegyzet tömb. :)))
– Amit most mondtál kislányom. 🙂

Gréta szemenként eszi a zöldséges rizst. Minden darabkát megnevez:
– Ez répa, ez borsó, az kukorica, ez mi?
– Zöldbab.
– Ez zöldbab, ez paprika. -bekapja a pici darabot. – Megkóstoltam, hátha ízlik, de nem ízlik.

Ma óriásit sétáltunk Grétivel. Cipelte a kicsikéjét a zebrát. Ő a kisfia. Pont a ház elé értünk, amikor felbukott és térdre esett. Gyorsan leguggoltam és átöleltem.
– Anya! Végem van! – sírta el magát. De olyan édesen mondta, hogy a “borzalom” ellenére elmosolyodtam.
– Azért csak nem kicsikém! – öleltem magamhoz a pityergő, fáradt kicsi drágámat.

– Anya, hallottad? A gyomrom. Korgott a gyomrom. – kiabál az előszobából.
……….

Fürdés közben Apa kérdi:
– Ez mi volt?!? Pezsgőfürdő?
– Gréti pukizott.  Óriásit pukizott. – és kacaaaaaaag…
……….
Spenót:
– Anya,  behozod a spenótot és megetetsz, mint egy kisbabát? – ül az ágyon és Minimaxot bámul. De olyan cukin kéri… :)) Hozom, etetem, tátogatja a száját, mint egy kismadár óriásira. Ahogy lenyelte jön a tömör utasítás:
– Még!

Zseni vagy Anya! -kiáltotta el imént magát a csemetém.

Játszótérre készülünk, öltözködünk az előszobában, de indulás előtt visszaszaladtam leírni egy beszólást, ne felejtsem el. Ő utánam jött a szobába. Ahogy beszélt én szélsebesen írtam tovább:
“Megfogtam, elkaptam a zebrát és kisbaba lett. Betakartam az anyapólóval és ringatom. Ő kisbaba. Én vagyok az anyukája. Elütötte az autó, bevittem a kórházba, de már jól van. Nem fáj semmije. A kukija sem fáj. – Nagyon fontos plusz információ. Onnan tudjuk, hogy a zebra fiú, mert egy varrás kicsúcsosodik a lába között. – Megyek készülődni. Anya, addig megfogod a kisbabámat?”
Persze. Abbahagytam az írást és kezembe vettem az unokámat… :DDD