Humorérzék

Este a nevetéstől nehezen tudtunk elaludni. 14 hónapos Petikém lebújt, alvást színlelt, és hangosan horkolt. Majd nevetett. Nevettünk. Megint lefeküdt, becsukta a szemét és horkolt, mint Apa. Aztán csak kacagott-kacagott. Végül jött a bónusz produkció. Kitolta a fenekét az égnek négykézláb és elkezdte ringatni jobbra-balra. Hozzá hangosan énekelt: “Hiiiiin-ttta, paliiin-ta”. Gréta sem bírta már nevetés nélkül. Én meg feladtam az altatást…
Persze éjjel megint ölelkezve aludtunk. Reggel Gréti is átmászott Apa mellől. Jaj, de finom. 🙂


Mai beszélgetéseink Petivel

– Anya! Gyere! Anya! Gyere!
– Máris megyek! – szaglászok. – Peti! Te szartál be?
– Igen.
(Legalább most bevallotta.)

– Anya!
– Igen!
– Gyere!
– Hova?
– Oda! – mutat csöpp kis kezével maga elé.
– Máris! 😀


Hinta-palinta

Petike és Gréti elalvás este mindig viháncolnak az ágyon. Dobálják magukat, hengergőznek, birkóznak velünk. Sajnos újabban egyre később alszanak a viháncolás miatt, de nehéz őket leállítani, annyira édesek.
Ma már majdnem elájultam, de a gyerekek is alig vonszolták magukat, mégsem akarták abbahagyni. Leparancsoltam őket fekvő pozícióba, odabújtak hozzám, amikor Petike hangos éneklésbe kezdett:
“Hiiiiiiiiiin- ta paliiiiiiiiiiin-ta! Hiiiiiiin tttta paliiiin ta.”
Megemelem a fejem és mit látok: a cumiláncát magasba tartva hintáztatja a cumit.

Nagy röhögés, két gyerek felpattan, és pörög-forog tovább az ágyban. Én feladtam és kidőltem.


Petike kolbászt eszik

P1100960


Peti beszól

Erős kaki szag terjeng, hátam mögött nagy igyekezet hangjai.
– Ki szart be? – kérdem nevetve.
– Anya! – szólt vissza Petike.


Gyere

Petike leejtette kezéből a távirányítót. Nagyon elkeseredett. Nézett utána, kis kezével integetett neki és kiabált:
– Gyereeeeeeee, gyere gye-reeeeeeeeeeee!
A vízbe pedig engem invitál be 🙂 :
P1100275 00_00_00-00_00_13


Peti beszél: DÍNÓ

Peti Dínó


Mama!!!

Gréti újabban – ki tudja miért, – nem anyunak, hanem mamának szólít. Így Petike is abbahagyta az “anyázást”. 😀
Ma leraktam a folyosóra Petikét és mentem a dolgomra. Ahogy eltűntem a látóteréből, hangos, sírós -panaszkodósan üvöltött utánam: “Mama!”
Nekem még sosem mondta, ezért csak figyeltem. “Itt vagyok kicsim!” – kiáltottam vissza neki.
“Mama, mama, mama, mama, mama…” -ismételgette és kúszott-kúszott a hangom felé. Ma délelőtt ez volt a program. Ahogy eltűntem “mama, mama” üvöltött. Hiába. Mindent eltanul Grétitől. Utánozza a hanglejtését is, a szavai miért ne tenné… 🙂