Egy szakember mondta nekem, akihez a problémáimmal fordultam pár éve:
Meghatározó a szülésélmény és a kapcsolat “indulása” egy anya-gyerek kapcsolatára. Én nem szültem, császár volt mindkettő. De az elsőbe majdnem belehaltunk Grétivel. Rendkívül komplikált állapot volt, a gyerek életveszélyben volt, aztán pedig már én is.
Nagyon sokáig minden nap összeestem, annyi vért vesztettem,. Pótolni pedig nem merték a rendkívül ritka vércsoprortom miatt. Erőm hosszú hetekig nem volt, csak csoszogni, Apa csak egy hétre tudott itthon maradni, 10 nap múlva pedig már a Madarászban voltunk, ahol kiderült Gréti szívbeteg, de nagyon. Az általános állapota viszont jó volt, így nem nyúltak hozzá. Valamilyen csoda történt, mert 6 hónapos korára nyoma sem volt a bajnak. Ezen a Kardiológiai Intézetben is csodálkozott a specialista. Nézte-nézte az alvó gyereket és azt mondta, azért nézi, mert ilyet nem sokat lát. Azóta hiszek a csodákban.
Viszont én addigra egy emberi roncs voltam. Segítség nélkül, egy non-stop gályázó párral, bezárva, karanténban töltöttem az első 6 hónapot, és amikor elmúlt a baj, tél lett.
Mire feleszméltem a depresszióból, nyár. Hiába van egy édes kisbabád, aki az élet értelme, ha nincs hozzá ERŐD, hogy élvezd.
Nagyon hiszek abban, hogy ha a gyerek viselkedésével probléma van, akár az anya szemszögéből, (nem tud mit kezdeni a felmerülő problémákkal) akár a környezet csatolja vissza, hogy a gyerekkel gond van, akkor a családnak szakértő segítség kell.
NEM a gyereket kell pszichológushoz rángatni (Vida Ági mennyit mondja, hogy viszik hozzá a pici gyerekeket, hogy nézze meg, baj van velük, segítsen, ő szerinte pedig a gyerekkel minden rendben, az anya viszont segítsége szorul.)
NEM CSAK az anya a felelős a gyereknevelésben. A CSALÁD egység, egyben.
Nekem a világot jelenti, hogy csodálatos párom van és mindenben támogat. A szakember pedig, akit kigugliztam, megmentette az életemet, rávezetett egy útra, amin járok, ami egy nagyon fontos tanulási folyamat és helyretette a kapcsolatom Grétával, rávilágított a miértekre és csak rajtam múlik a hogyan. 🙂
Nem lettem a világ legjobb anyukája és akkor sem leszek az, ha végtelenségig rohangálok szakértőkhöz, sem akkor, ha a világ összes szakirodalmát átolvasom. DE vannak lényeges dolgok, amiket igenis meg lehet tanulni, és próbálkozni kell alkalmazni. MINDENT tanítanak. A munkád, autóvezetést, nyelvet.
Most épp egy EQ workshopra fizettem be, mert nagyon fontos számomra, hogy JÓL közelítsek a problémákhoz, nem elég, ha csak segítőkész vagyok, de tokostul megyek be az ajtón… 😀 😀 😀
Szülőséget is tanítják. Csak sajnos nem középiskolában, ahol szerintem a tárgynak helye lenne.