Grétivel palacsintát kevertünk. Állt mellettem a széken. Bújt. Egyre jobban bújt. Fúrta belém a kis fejét. Szuszogott. Persze ölelgettem, megpusziltam. Olyan volt mint egy kiscica, csak nem dorombolt épp. Dugta bele az arcát a karomba, simogatta. Már kezdtem sandán nézni, megszólaltam.
– Én is szeretlek kicsim. Mi van veled?
– Annyira akarom! – sóhajtotta hangosan, és közben fogta a pólómat. Ekkor jöttem rá, hogy a kedvenc Anyuka pólójában vagyok. – Leveszed nekem? Hozok neked egy másikat. – nézett rám, hatalmas szemekkel.
– Oké. – Levettem.
– Köszi! – lökte oda és a gyerek huss eltűnt a szobában, kezében a rózsaszín pólóval. Bekapcsolta a tv-t, elhelyezkedett az ágyon és hangját sem hallottam 20 percig. Bámulta a tv-t, közben morzsolgatta a pólómat. Anyuka póló mániás… Már nincs mit felvegyek, mert a legjobb darabokat lekönyörgi rólam és kisajátítja.
Ééééééééééés ami a non plus ultra. Már Petike is a pólóimat morzsikázza, úgy alszik el!

“Ne aggódj Anya! Imádlak! Minden rendben lesz.”- nyugtatott ma este Gréta, amikor idegeskedtem.

– Apa! Nézd! Ezzel játszottunk tegnap anyával. – mutat az új memória kártyájára a csajom. – De nagyon untam.

Kösziiiiiiiiiiiiiii

– Gréti, ne játssz a kajával! Vannak olyan gyerekek, akiknek nincs ennivalójuk és éhesek!
– Mert nincs pénzük! De majd hozunk nekik el a bankból.
– Ha ilyen egyszerű lenne…

A kalóz a pelenkázó mellett álló szekrényünkön van. Nagy kedvenc.

🙂

Grétával már egy jó éve rutin, hogy amíg én elszaladok zuhanyozni, ő már elkezd “olvasni” az ágyban. Már arra is igénye van, hogy nekem meséljen, amit nagyon élvezek.
Legjobban azt szereti, ha a böngészőkből mesélek neki viccesen. Az Éjszakai böngésző majd minden oldalán vannak csigák és meztelen csigák. Kitaláltam, hogy ez a “csigás könyv”. (máskor baglyos, vagy denevéres… minden nap más)
Épp a “csigás könyvből” olvasott nekem Gréta:
“- Anya ez itt egy meztelen csiga, ott pedig egy felöltözött.”

– Köszönöm szépen a teát!- mondta Gréti és felém nyújtotta a bögrét.
– Nem finom? – kérdeztem csalódottan.
– Kicsit meleg, csak hűlnie kell.- nyugtatott meg a két és fél évesem.

Gréta 3 dolgot tud már főzni. Kevert sütit, palacsintát és paradicsom levest. Ismeri a hozzávalókat, de persze egyedül azért nem tudja megcsinálni. :))) Viszont mondja, mit hogyan tegyek bele és lelkesen kever.
Tegnap este elaludt a kicsi, ketten voltunk, babáztunk, amikor Gréta megszólalt:
– Anya! Támadt egy ötletem. Csapjunk össze egy finom paradicsomlevest!
– Csapjunk! – mondtam és azonnal ragadtam meg a tollat és papírt, hogy lejegyezzem egészen pontosan mit mondott. :)))
Meg is főztük iziben. 🙂

Apa, te egy átokfazék vagy! – kiabálta ki viccesen az apjának Gréti a kádból.

Ennek van legalább értelme. Magyarázza meg valaki egy kétévesnek, mi is az a fajzat… :DDD