Anyává válni nehéz

ANYÁVÁ VÁLNI nagyon nehéz ebben az elvárásokkal teli de segítség nélküli világban.
Mit tegyél?
6 hétig csak feküdj, szoptass, tisztálkodj, egyél, és a babát gondozd. A többi dolog megvár.
Aludj, amikor a pici alszik, és ha fent vagy csodáld őt, és LASSULJ LE!
Régen EZ VOLT AZ ELVÁRÁS! Az anyát minden más teher alól felmentette a család.
Ma meg… elolvasol 2 szakkönyvet, 3 fórumot, atomra zavarodott vagy, mire kibújik a baba…
Olyan sok dologra nem készítik fel az embert:
– Hogy a szoptatás nagyon fáj az elején és meg kell küzdeni érte.
– Hogy mindenhol-minden folyik. Belőled, babából… hirtelen nem az a bombázó vagy, mint voltál.
– A hormonok cikáznak benned és minden olyan nagyon ismeretlen és nehéz és mindennek lehetetlen megfelelni.
NEM IS KELL! Csak a gyerekednek kell megfelelned. Ha sír megvigasztalnod, megetetned és olyan sokat ölelned, amennyit bírod! 

Fiús anyáknak – kuki probléma

Fiús anyukáknak:
“Garai Gábor gyermeksebész vagyok. Tekintettel a téma örökzöld voltára, folyamatos aktualitására megpróbálom röviden összefoglalni a “kukiproblémát” Minden fiúgyermek úgy születik, hogy a fityma előbőre le van tapadva a makkra. Ezt élettani letapadásnak nevezzük, ezzel is jelölve, hogy nem betegségről beszélünk. Ez a letapadás idővel magától oldódik a kuki használatától függően. A pelenkáskor elhagyásának idejéig a szülőnek a napi gondos tisztán tartáson kívül nincs más teendője. Ha eljön az idő, és a kisfiú egyedül pisil WC-be, meg kell tanítani neki, hogy minden pisiléskor az előbőrt gondosan hátrahúzza (ameddig a letapadás engedi) és a pisilés végeztekor a bőrt vissza is húzza. Ez a rendszeres “tornáztatás” lépésről-lépésre hónapok alatt a letapadást oldja, megelőzi, hogy a vizelet az előbőr alatt maradjon. Ha a kisfiú a bőrt a pisiléskor nem húzza hátra, a letapadás nem oldódik, sőt a bőr alatt bennmaradó vizeletcsöppek a bőrt feláztatják, folyamatos steril gyulladást tartanak fent, mely hegesedéshez, fitymaszűkülethez vezet. Sok védőnő, házi gyermekorvos a korábban (sokkal korábban) megszerzett ismereteik alapján a csecsemő előbőrét leválasztják, hátrahúzzák, azonban ez káros is lehet. Egy éves életkor alatt az előbőr olyan vékony, sérülékeny, hogy hátrahúzáskor bereped és ezek a berepedések mind heggel gyógyulnak másodlagos fitymaszűkülethez vezetve. Ezért egy éves életkor alatt a fityma letapadásának oldása ellenjavallt (tilos). Két éves életkorig sem javaslom az élettani letapadás oldását részben a fityma sérülékenysége miatt, részben pedig azért, mert bár a leválasztás az érzéstelenítés mellett fájdalmatlan, de utána napokig fájdalmas a fityma tornáztatása, és én nem hiszem, hogy jó dolog egy 2 éves gyermeknek egy élettani, nem kóros folyamat miatt napokig fájdalmat okozni. Úgy látom a szülők sem tudnak, és így a túl korán leválasztott letapadás, szinte minden alkalommal visszatapad. 2-3 éves életkorban a pelenkáról való leszokás alatt a tornáztatás hatására az előbőr tizedmilliméterről-tizedmilliméterre apránként leválik, és ilyenkor a szülő aggódva látja, hogy az előbőr alól fehéres kásás “váladék” ürül ki. Ez a smegma, ami egy steril váladék, az évek alatt lesodródott hámsejteket, faggyút tartalmazza. Vagyis ürülése teljesen normális folyamat. Ilyenkor kell viszont a szülőnek a tisztaságra nagyon figyelnie, mert a felszabadulás még csak részleges, de a megindult leválás kapcsán baktériumok tudnak a visszamaradó smegmában gennyes fitymazsákgyulladást okozni. Ha azt látjuk, hogy a gyermek fütyije megduzzad, piros, lilás, foltos és-vagy az előbőr alól zöldes váladék ürül, akkor irány a Gyermekklinika, ahol a fitymazsákot átöblítve, a kórokozókat eltávolítjuk és a gyulladás innentől néhány nap alatt az anyai gondoskodás, ismételt átöblítés mellett magától szűnik. Mi van akkor, ha a kisfiú letapadása 4-5 éves korára sem oldódik meg? Valószínűleg nem húzza hátra kellően. Ebben az életkorban már választható a gyermeksebészi kíméletes leválasztás, megelőzendően az esetleges gyulladásokat, melyek szintén fitymaszűkülethez vezethetnek. És néhány szó a fitymaszűkületről. Ha azt látjuk, hogy az előbőr egyáltalán nem húzható hátra, a húgycsőnyílás sem látható, vagy a hátrahúzás kapcsán homokóra-szerű formát vesz fel a fütyi, szűk heges gyűrű szorítja a bőrt, ismét gyermeksebészhez kell fordulni. A fitymaszűkületek döntő többsége ugyanis műtét nélkül kezelhető, gyógyítható. Ilyenkor átmenetileg steroid tartalmú krémet javaslunk, melynek mellékhatását használjuk ki. Azt, hogy a bőrt megpuhítja, fellazítja. A puha heg pedig tornáztatással feltágítható, ezáltal elmulasztható. Ha a heg a krémes kezelésre nem reagál, sajnos csak a műtét, a körülmetélés marad. Bár Magyarországon ennek hallatára a szülők elsápadnak, megrémülnek, de ez az egyetlen olyan műtéti megoldás, mely rendezett kozmetikai eredmény mellett garantálja, hogy nem lesz kiújulás, valamint szövettani leletet is ad. Ritkán ugyanis a tartós gyulladás miatt az előbőrön rákmegelőző állapot alakulhat ki. És ennek ismerete “életbevágó”. Röviden ennyit szerettem volna átadni. Remélem hasznos információkkal szolgáltam. Amennyiben további kérdés merül fel, nyugodtak keressenek akár ezen a fórumon, akár a Debreceni Gyermekklinika Gyermeksebészetén.”
Üdvözlettel: Garai Gábor dr.

Ezt a posztot a FB-on találtam. Garai Gábor doktort pedig a Heim Pálban.

Leállt a Facebook és az Istagram

A támadásért a Lizard Squad nevű hekkercsoport vállalta a felelősséget. Ők eddig főleg arról voltak híresek, hogy különböző videojátékos hálózatokat fektettek meg hosszabb-rövidebb időre, például karácsony környékén az Xboxok és a Playstationök háttérrendszerét is.

A közösségi háló két talán legfontosabb csomópontja, a Facebook és az Instagram is leállt, egyelőre nem tudni miért. Az oldalak mobilváltozata sem működik, a Facebooknál hibaüzenet, az instagramnál a nagy semmi jön fel.

 

A hiba nem lokális, világszerte milliók próbálják most hiába elérni az oldalakat, a harmadik legfontosabb csomópontnak mondható Twitteren már az egyik legnépszerűbb hívószó lett a Facebook and Instagram.
A probléma annyira súlyos, hogy azok az oldalak és alkalmazások is megsínylik, ahova a felhasználók a facebookos profilukkal szoktak belépni, a Facebookal együtt ugyanis az a szolgáltatás is leállt. Tehát ha például párkereséssel ütné el az időt, ne a Tinderen próbálkozzon, ugyanis az sem megy.

 

Forrás
http://index.hu/tech/2015/01/27/leallt_a_facebook_es_az_instagram/

Bevonzás hatalma…

Nem szabad félni a dolgoktól mert bevonzzuk!!! Legnagyobb félelmem volt, ma, hogy valaki meglátja, mekkora kupi tetején ülök.
Bezártam jól az ajtót és rendet raktam az előszobában.
Nem belóg az ablakon egy ipari alpinista???
ipari

Csöves kuki

Tegnap épp babajelbeszéd órát tartok, a konyhában, fejemen a fejhallgató, szám előtt a mikrofon. A kamera engem néz. Persze Pöti alvás sztrájkol. Mellettem ül kamera takarásban, eszik. Apa szerencsére épp hazajött ebédelni, segít. Pöti befejezi az ebédet, hozza a könyvét.
– Apa olvass nekem. Ez mi? Ez mi? Ott mit csinálnak?
Apa belendül és mondja a szavakat. Épp a mezőgazdasági szavakat veszik sorra. Mező, szántóföld, kukorica. De Apa vicces.
– Ez mi?
– Kukorica. Kuki. – mondja Apa. Csöves kuki.
Na ez tetszik Pötinek. Hangosan üvölti: “Kuki, kuki, ez kuki!” – nevet.
(jaj most is nyomja az ölembe ezek a kedvenc könyvei)…
Apa is belendül. Mondja a szavakat, a “kuki” az már jó hangosan megy.
Én a tananyagra figyelek, de egyszer már csak azt hallom a fejhallgatóban is: “kuki”.
– Na most elég! – Zavarom ki a társaságot. Bea nevet a képernyőn. Az online oktatás varázsa…

Vágyálom

Vágyálom:
Apa az IKEA-ban vágyakozva simított végig egy szép hosszú szőrű szőnyeget:
“- Úgy szeretnék egy ilyet! Úgy szeretnék egy szép nappalit, közepén egy ilyen szőnyeggel!
– De hát pont ugyanilyenünk van otthon a pincében. Ilyen volt a gyönyörű nappalink közepén.”
(Milyen rég volt. Volt egy csodálatos nappalink ami átváltozott családi alvószobává… ahonnan szépen lassan kiszivárogtak a gyönyörű, ám kényes dolgok, és beszivárogtak a gyerekjátékok.)

Megint egy hajós kiruccanás

Hajózunk, döntöttük el, mivel Gréti nagyon szeretett volna. Már egyszer voltunk a menetrend szerinti járattal, amikor Pöti pocakban volt, egyszer meg Pötivel, amikor Gréti a nagyszülőknél, de a két gyerekkel most indultunk el először. A szokásos készülődési őrület után kifáradva és csatakosan ültünk be az autóba, elhajtottunk a Petőfi hídhoz, leparkoltunk, de ki sem szálltunk, mert épp akkor késtük le a hajót.

– Menjünk a Március 15.-e térhez? – kérdezte Apa. – Ott biztonsággal utolérjük. Nyomás. Az autóból láttuk a hajót. – Menjünk a  Gellért térhez? Próbáljuk meg, döntött Apa és rálépett a gázra. A légkondi ellenére levert a víz. Ránéztem az órára, majd próbáltam rendezni a soraim. Apa úgy parkolt, mint a vihar. Az autót pánikszerűen hagytuk el, Pöti Apa kezében, Grétit téptem magam után. Futás!!!
Rossz a kondink, állapítottam meg, amikor fél perc után kiköptem a tüdőm. A hajó épp kötött ki. Mi meg 100 méterrel arrébb. Gréti kétségbeesve kiabált, nem bír tovább futni. De megérkeztünk az állomásra, végül még várnunk is kellett, annyit tököltek a kikötéssel. A matróz rezignált arccal tájékoztatott, hogy a hajóban kell jegyet venni. A múltkori hajóban a fiú kedvesebb volt. Sorban álltunk a pultnál, ott is egy világba néző szemű srác adta a jegyeket.
Az előző utunkon a matróz fiú végig a szőke pultos lányhoz ragadt. Szerelmesek. Milyen szerencse, hogy így lettek beosztva. De nincsenek véletlenek. Úgy láttam a két réveteg tekintetű is összetartozik… Meleg volt a beltérben.
A két gyerek imádta a hajókázást. Pötinek megjött a hangja. “hajó”, “híd”, “víz”, “busz”, kommentálta a látottakat.

A Jászai Mari téren szálltunk le, a Mekibe igyekeztünk. Sült krumpli és kóla. Nyerő rettenet. “Kóla!” kiabálta Petike. “Kérek kóla.” Kétszavas mondatot generál a Meki…. Míg ettük a végtelen egészségtelen kaját, tv-n néztük a csodálatosan egészséges zöldségeket és vidám embereket. Meki életérzés. 😀
Odakint forróság fogadott minket. Kerítenünk kellene két jegyet. Kaptatunk, lelőhely sehol. Balról Jehova tanúi, jobbról turisták, előttünk égig ér a szar(kaláb). Amerre nézünk kosz, szemét, csikkek, ember és állati húgy a járdán. Pedig milyen szép a felújított híd… Budapest-Budapest de rakás… Tévelygünk. A virágos nénit kérdeztük, hol a viharban tudunk jegyet venni. Arra, ha elmennek… egy kis boltban… elmentünk, vettünk, nagyon mérgesek voltunk, büdös volt, kosz volt és a gyerekek fáradtak. Míg Grétivel vásároltunk, Apának szent szobrot kínáltak eladásra…
A két jeggyel felszállunk a villamosra. Jegykezelő nem működik, a következő sem, a következő sem, a következő sem… a villamos elején egy. Persze amíg botorkálok leültek a kiválasztott helyemre.
Szállnak fel franciák… jegyet próbálnak lyukasztani. Leintjük őket. Angolok. Ugyanez a helyzet. Félve néznek ránk, akkor mi lesz, ha nem lyukasztanak. “Üljenek le nyugodtan, nem probléma, mi szégyenünk!” mondom nekik angolul. Gááááááááááááz.
Leszállunk a Vámház körútnál. Szakaszjegyet veszünk. Vennénk, ha az automata működne, de nem. A metrókijáratnál egy japán turista nő és anyukája küzdenek a jegyellenőrrel. Az Etele térre akarnak menni, mutatják kis papírkájukon, de az ember még magyarul sem tudja, hová kéne őket irányítani. Segítünk. Hálásan néznek ránk.
Jegyük van, vagy csak a  450Ft-os?- kérdjük az ellenőröket. Van. Szakasz jegy?  Csak az automatában. Ami nem működik. De mennyünk villamossal, azon épp nincsenek ellenőrök. -adják a tanácsot.
De mi metróval akarunk menni…. A metró kvázi üres. Kísértetiesen kattog a lépcső alattunk, amin csak mi utazunk, amerre szem ellát. Az állomáson is csak a két japán nő ül. Lehet nemsoká ingyenes lesz, tájékoztat Apa. Nem fizeti ki az EU a támogatást, ha megfelelő számú ember nem utazik rajta. Atom cink. Hagyjuk a politikát.
Mi utazunk. Pöti fáradtan kucorog Apa kezében, Gréti pörög. Megérkezünk a Gellért térre. A gyönyörű metrókijárat javítás alatt. Átadás után azonnal beázott. Szépen épített kisbódé és abba beköltözött biztonsági őr mutatja, ez sem holnap lesz kész. Kár érte.
Beülünk az autóba és hazajövünk. A gyerekek jól érezték magukat, de nekünk fáj a szívünk. Világot járt emberek vagyunk, van összehasonlítási alapunk, a legszebb városban élünk, ahol valaha voltunk, de amit láttunk… Keserű  a szánk íze és valahol legbelül egy kis hang motoszkál. Mi kérünk elnézést…
hajon

10 gyakorlati tanács – hogyan neveld akaratos gyermeked

Az akaratos gyerek nevelése – tíz gyakorlati tanács

Úgy érzed, akaratos a gyereked? De hiszen ez nagyszerű! Bizony ám, hogy nagyszerű, hiszen, ha egy önfejű gyereket okosan és megfelelően nevelünk, igazán karizmatikus felnőtt válhat belőle. Olyan valaki, akinek a benső ereje, önbizalma és tartása megóvja attól, hogy a nagy többség a saját akarata alá gyűrje. Ha a szülő nem ragaszkodik ahhoz, hogy megtörje ezt az akaratot, igazi vezetők lehetnek belőlük.

És hogy hogyan is kezeld okosan az akaratos gyereket? Álljon itt hozzá tíz gyakorlati tanács:

1. Hatalmi harcok helyett vezessetek be közösen lefektetett szabályokat!
Így nem te leszel a rossz, ha azt mondod: Először a házi feladatot kell megcsinálni, csak utána nézhetsz mesét! Ha előre megbeszélitek, hogy nálatok ez a szabály, akkor tudni fogja a gyerek, mihez tartsa magát, nem lesz alapja a hatalmi harcmodor beindításának.
2. Egy akaratos gyerek számára fontos, hogy főnöknek érezhesse magát!
Hát add meg neki a lehetőséget erre. Teremts olyan helyzeteket, ahol igenis lehet főnök, ahol ő mondhatja meg mit és hogyan akar tenni. (Az esti rutin a vacsora, fürdés, elrámolás, fogmosás, esti mese. Hadd döntsön ő, mivel kezdi a sort.) Természetesen csak olyan keretek között tegye ezt, amit te is megfelelőnek tartasz (azaz a fogmosás a vacsora után van). Ezzel a módszerrel remekül lehet felelősségvállalást tanítani nekik: a saját döntéseik eredményeit tapasztalhatják, legyenek azok jók vagy rosszak. Egy akaratos gyerek úgysem fogadja el, hogy valami csak azért olyan amilyen, mert te, szülő azt mondod neki. Saját magának kell megtapasztalnia. (Ha a rendrakással kezdi, utána már csak a jó dolgok maradnak hátra, ha viszont a végére hagyja, akkor sem fogja senki elvégezni helyette.)
3. Kínálj föl neki választási lehetőségeket!
Ha parancsokat osztogatsz, több, mint valószínű, hogy ellenkezni kezd. Zsigerből. Ha viszont választási lehetőségként tálalod a helyzetet, úgy fogja érezni, hogy ura a saját életének. Hogy saját döntéseket hozhat. Pl. ha indulnotok kell a boltba, de ő teljesen belefeledkezik a játékába, kérdezd meg tőle: Most induljunk, vagy inkább 15 perc múlva? Később? Oké, de ha így döntöttél, akkor 15 perc múlva el is indulnunk! Ha pedig akkor sem akar, mondd neki, hogy ez az ő döntése volt.
4. Hagyd, hogy a saját teste fölött ő rendelkezhessen!
Tipikus eset: anyuka ragaszkodik hozzá, hogy a gyerek sapkát vegyen föl, mert kint hideg van. Gondolj csak bele: teljesen érthető, hogy nem akarja felvenni a sapkát, érthető, hogy ragaszkodik az igazához hiszen bent meleg van, a teste azt mondja neki, hogy nincs szükség további melegítésre. Persze te, felnőtt tudod, hogy kint hideg lesz, de neki nehéz ezt a benti melegből elfogadnia. Ahelyett, hogy semmibe vennéd a teste által diktált érzéseit (most meleg van) és ráerőltetnéd a (te szempontodból teljesen jogos) akaratodat (Márpedig addig nem indulunk el, míg fel nem veszed a sapkádat!), próbáld meg elérni, hogy saját akaratából hozza meg a megfelelő döntést: Rendben, akkor ne vedd föl a sapkát, de berakom a táskámba, és ha úgy érzed (!), hogy fázol, fel tudod majd venni.
5. Ne szégyenítsd meg!
Az előző példánál maradva, ha már kint vagytok a hidegben, nyilvánvalóan fázni fog a füle és fel akarja venni a sapkát. Viszont így a saját döntést hozza meg, nem kell megszégyenülést éreznie, mert nem neki (a teste által diktált érzéseinek) volt igaza, hanem az okosabb felnőttnek. Ilyenkor kell aztán a szülőnek visszafognia az Nem megmondtam?!, Ugye igazam volt?, Máskor majd hallgatsz rám, ugye? típusú mondatokat. Ezek nem tanítanak semmire, csak igazolják a szülő jogosságát és egyben földbe döngölik a gyerek érzéseit. Míg ha hagyod, hogy a saját döntését hozza meg, azzal megtanítod neki, hogy nincs abban semmi rossz, ha új információk alapján megváltoztatja a véleményét.
6. Hallgasd meg az ő érveit is!
Sokszor mi felnőttek olyan biztosak vagyunk az igazunkban. Hiszen idősebbek vagyunk, tapasztaltabbak. De ha a gyerek ragaszkodik valamilyen gondolathoz, az azért van, mert meg van győződve az igazáról. Lehet, hogy számunkra nem elfogadható az érvelése, de valami mégiscsak arra ösztönzi őt, hogy higgyen benne. Ha nem hallgatjuk meg az ő okfejtését, soha nem fogjuk megtudni, mi ez a valami. Elég, ha csak leguggolunk hozzá és nyugodtan, annyit mondunk: Oké, értem, hogy nem akarsz még fürdeni. El tudod mondani miért? És csak hallgassuk meg. De ne csak színlelve, hogy túlessünk rajta, és aztán beparancsolhassuk a kádba, hanem valóban odafigyelve rá. Ha a számára fontos dologokban meghallgatjuk őt, akkor talán akkor is elmondja majd a gondolatait, ha a mi számunkra fontos dologról kérdezzük (igen, igen, erről már írtam, de hát ez a vesszőparipám)
7. Képzeld magadat az ő helyzetébe!
Szituáció: megígérted a gyerekednek, hogy megvarrod az elszakadt kedvenc játékát, de nem jutott rá időd. Számodra ez egy a nyolcvankét napi teendő közt, és tényleg nem jutott rá időd, energiád. Ilyen bizony mindenkivel előfordul. A gyereked számára viszont nincs nyolcvankét fontos dolog, neki a megvarrt plüssállat a legfontosabb. Érthető, hogy csalódott és mérges rád. Ilyenkor kérj bocsánatot (!), hogy nem tartottad be az ígéretedet, nyugodtan magyarázd el a gyerek szintjén, hogy miért nem tudtad megtenni, majd ígérd meg, hogy legközelebb mindent megteszel, hogy sikerüljön megtartani az ígéretet. És tegyél is úgy!! Hidd el, nem leszel kisebb a gyerek szemében, csak emberibb és elfogadhatóbb. Szerethetőbb, tisztelhetőbb.
8. Fogadd el gyereked érzéseit!
Természetesen vannak szabályok, amiket be kell tartani. Ha ezek tisztázottak, akkor joggal elvárhatók – a család összes tagjától, a szülőket is beleértve! De attól, mert a szabályok léteznek, még nem kell szeretni is azokat. A gyerekek is nyugodtan kinyilváníthatják az érzéseiket és véleményüket. Ezáltal aztán feszültségtől is megszabadulhatnak, amit egyébként a hatalmi harcokba fektettek volna.
9. Ne hagyd, hogy a nevelés a kapcsolatotok rovására menjen!
A veszekedés kellős közepén a gyerekek semmit nem tanulnak. Ugyanúgy, mint mi, felnőttek, ha felmegy a pumpa, olyat teszünk vagy mondunk, amit nem gondolunk át. Ilyenkor a gondolkodó, elemző, összefüggéseket tisztázó része az agyunknak begubózik. Próbáld meg elkerülni az elfajuló veszekedéseket, még ha ilyenkor neked is kell okosabban viselkedned. Hidd el, nem kell mindig bizonyítanod az igazadat! Sokszor az állandó nevelésben, jót akarásban nem látjuk meg, hogy pont a legfontosabb vész el: a meghitt kapcsolat a gyerekünkkel. Próbálj meg rugalmas lenni, tartsd észben, hogy a legfontosabb a szoros kötődés a gyerekeddel, a kölcsönös szeretet és tisztelet.
10. Tartsd tiszteletben a gyerekedet – és ezt mutasd is ki!
A legtöbb akaratos gyerek a tisztelet kivívásáért harcol. Ha ezt megadod neki, sokszor elvész a harc kirobbanásának igazi okozója. Mint minden emberi kapcsolatban, itt is oly sokat számít, ha az illető úgy érzi, hogy megértik őt! Ha olyan helyzet áll elő, ami szerinted nem elfogadható (piros tüllszoknyában akar temetésre menni), attól még mutathatsz ki együttérzést a gyereked felé: Sajnálom, szívem, hogy nem tudod ezt a szoknyát most felvenni, pedig értem én, hogy nagyon szeretnéd. Tudod mit? Berakjuk a táskába, és ha vége a temetésnek, utána felveheted, rendben így?
Írta: Hanula Erika

Forrás és további gyakorlati tanácsok itt:

http://www.csupaszivmagazin.hu/az-akaratos-gyerek-nevelese-10-gyakorlati-tanacs/

Nagy-Bandó András: Vers Mindegy Kinek

Kedvencem:
Nagy-Bandó András:
VERS MINDEGY KINEK

A rakodópart alsó kövén ültem,
Mellettem csak egy legény volt talpon a vidéken,
úgy tett velem, mint bárki mással,
vízbelökött egyetlen rúgással.
ordítottam, toporzékoltam:
hagyja a hülyéskedést a MAHART-ra!
És húzzon ki engem a parta!
A Duna zavaros, zöld, és nagy volt,
s a felszínén táncolt sok olajfolt…
kiirtva mindazt, mi benne maradt:
Halat vadat, s mi jó falat…
Folyóink vizéért hiába perelsz,
dobozt, golyót olajbogyót, sok szir-szart benne lelsz! ..
A város peremén, ahol élek,
sok-sok panelház épül,
s lerakódik, mint a guanó,
keményen, vastagon….

A falakon repedések, s a nap is belát,
máma már nem hasad tovább..
csíkos tapéta, mintás padlószőnyeg! ..Pazar!
Bölcsőd ez, s majdan sírod is,
mely ápol, s eltakar….!
Gondoljátok meg ,proletárok!
Nem költözök,
én még várok!

Magyar vagyok, s a magyar jóra termett,
még az isten is zsiványnak teremtett!
Bár én becsületes lelkű, igaz,
de körülnézek, s még mindig akad gaz!
Betörnek, lopnak, csalnak!
Nem középiskolás fokon….bárkivel…
talán az élet munkáinkért nem fog fizetni semmivel…
mert mi dolgunk a világon?…
Tűzoltó leszel, s katona, tanár munkás, vagy juhász,ű
A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely! ….Röhej! ..
El kell felejtenünk álmainkat,
s rendezni kéne közös dolgainkat!
Ez a mi munkánk, vagy nem lesz evés,
De aki dolgozik, ma is csak kevés! …

Mert jól dolgozik, aki alkot, aki munkás! ..
A nagyvilágon…..e kívül! …
Itthon, pedig csak szerényen,
Hazádnak lendületlenül! …
Kell ez nagyon, igen nagyon,
Kapjunk dollárt vadnyugaton! …
Hogy ne maradjunk a forinttal árván,
Ragyogott keleten a tarka szivárvány! ..
Hogy nem kell dollár?…..Mit MILLIÓK cáfolnak meg?…
Ma már a kölcsön kosarából mindenki egyaránt vehet! ..
Ha majd minden kölcsönös nép kamatját megunva
síkralép…
Közbe vágott Pató Pál úr…..

Sokszor arra gondolok:
Valóban magyar vagyok?..
Nincsen apám, se anyám se istenem, se…
…Dózsa György unokája vagyok én! ! ! ..
Hadd látom, úgymond, mennyit ér a pártos honfivér! …
Csak testvér marad az, aki egyszer testvér! ..
Anyám kun volt, apám félig székely,
félig román, vagy egészen az..
Török, tatár,tót, román kavarog e szívben,
egy nemzet se került el nagyívben! ..
száz nép vére csörgedezik bennem,
egy kicsit parasztos, de én nem szégyenlem.
Sem utóda, sem boldog őse sem rokona,
sem ismerőse nem vagyok senkinek…
Legfeljebb néhány idegenbeszakadt senkinek! …
Egész úton hazafelé egy gondolat bánt engemet:
Miként fogom szólítani, ágyban párnák közt rég nem látott
anyám?…

Egész úton hazafelé egy gondolat bánt engemet:
Míg az árokban aludtam,
ki lopta el az ingemet?…
Egész úton hazafelé,
Már egy hete csak a mamára gondolok….
Hogy mért nem küldött zsebpénzt?..
Most mehetek stoppal, és gyalog! …
Egész úton hazafelé,
Az országúton végig a szekérrel,
A négy ökör, mint az őrült,
ki letépte láncát.! ….
Egész úton hazafelé éhe a kenyérnek hajt engemet,
Harmadnapja nem eszem, se sokat, se keveset…
Egy kis konyakot még beveszek..
Ez kell nekem, nem a levesek! …
S a kisszobába toppanék,
Majdnem a falnak koppanék…
Én beléptem….Ő rámnézett….
A bögrét a fél kezébe fogta! …
Ne ily halált adj istenem! ..
Ne ily halált adj énnekem! ..
A bögrét a fél kezébe fogta…
Repül a nehéz kő! .. Ej mi a kő?…
Föl-földobott kő, földre lehullva,
majdnem alatta maradtam halva! …
Végül anyám főzött, ez derék tett,
Aztán terített.
Borozgatánk apámmal, ivott a jó öreg! …Mindig!
Be is rúgtunk alaposan az isten áldja meg! ..
Anyám meg biztatott vala:
Igyál, nekem nősz nagyra szentem! ..
Föl is hajtottam, volt még három centem! ..
Anyám volt apró.
Míg kicsi voltam, egyszer sem mesélt…
Csak mosta a város minden szennyesét! …
Csak ment, s teregetett némán…
Én meg hevertem mint most, berúgva, bénán…
Mert mi dolgunk a világon?..
Essünk túl gyorsan a piákon?..
És ez látszik oly sok diákon….
Sörök, borok, és tömények!
Földiekkel játszó égi tünemények! …
Ti adtatok, kedvet, és tusát! ..
Italra ment el az ifjúság! …

Mert azért szerezzem a pénzt, hogy legyen?..
Azért szerzem, hogy eligyam, s egyem! ..
Jertek barátim van egy két forintom,
Hágjunk a nyakára a rézangyalát
Falu végén kurta kocsma,
Itt iszunk tegnap, holnap és ma! ..
Egy, csak egy legény van talpon az ivóban,
a többi meg négykézláb odakint a hóban! …
Bekopognak az ablakon:
Használt e a magöntözés?..
Egy habbal töltött korsót kilöknek elébe,
S menjen onnan mondják,anyja keservébe! ..
Megint jőnek kopogtatnak..
Csendesebben vigadjanak! ..
Isten áldja meg kendteket,
A mosónők korán halnak! …
De a kocsma bezzeg hangos! ..
Az imént halt meg a cimbalmos..
Süvít a golyó! .. Ki lőtt?.. Bárki! …
Egyik fülemen be a másikon ki! ..
Megint jőnek kopogtatnak…
Ti urak, ti urak, hát senki sem koccint értem pohárt?..
Itt öcsém munkások isznak! ..
Mikor odafönt emelik az árt! …
Nem nyafognék, de tán még nem késő,
Hidd el haver, mindenről elkéső! …
Dunna alatt …alszik a rét…
Olyan kevés az igaz barét! …
Bekopognak az ablakon: Ne zúgjatok olyan nagyon! …
Holnap ünnep lesz, kitűzve már a zászló! ..
Ha nem mentek haza, jön a Szabó László! …
Végetvetnek a zenének, hazamennek a legények…
Európa csendes, újra csendes..
A magyar név megint szép lesz!