Jöttünk haza a játszótérről, Gréti fáradt volt, cumi után szűkölt. Mondtam, majd itthon kap. Beugrottunk bevásárolni, aztán hazaértünk. Kezet mostunk.
Mindenkit az asztalhoz hívtam vacsizni, de Petike sehol nem volt. Nagy sokára totyog, kezében Gréti cumija.
– Köszi! – mondtam és ki akartam venni a kezéből, de erősen szorította és visszahúzta. – Köszi Peti! – ismételtem meg, de ismét visszahúzta és közölte:
– Nem!
Gréti odajött.
– Teté! – mondta Petike és belerakta Gréti szájába a cumit.
– Imádom Petikét. – közölte Gréti.
Én meg őket. A három és háromnegyed évest, meg a nemsoká 17 hónapost. 🙂