A születésnapomon azt az ajándékot kértem Apától, hogy vacsora helyett együtt mennyünk olyan helyre, ahol a gyerekek jól érzik magukat. Én akkor érzem jól magam, ha ők jól vannak. Egy puccos étteremben csak viselkedni kell, az nem buli. Így kimentünk a parkba az utazó vidámparkba és igyekeztük a vacsora árát beletölteni a dodzsembe. Nagyon jól szórakoztunk. Viszont mint minden bulinak ennek is vége volt, amit Gréti óriási hisztivel “jutalmazott”. Rászóltam:
– Kislányom! Eddig olyan jól éreztük magunkat. Ma van a születésnapom, kérlek ne rontsd el!
Nagyon megszeppent és elszégyellte magát. Hüppögve motyogott az orra alá:
– Bocsi Anyu! Bocsi, hogy elrontom a születésnapod. Én csak azon imádkozom, hogy nekem is legyen szülinapom!
Heh??? Azon mit csinál?!? (mi nem vagyunk gyakorló vallásos család…)