Évszázad beszólását követte el Pöti ma a parkban, aminek fültanúi (ismeretlen nagyszülő házaspár) nem tudtak hová bújni a röhögéstől, az emésztő fuldoklást választották, cincogással. Én megkönyörültem rajtuk és úgy csináltam, mint aki nem veszi észre. 😀 😀 😀
Szóval, a kresz parkban jártunk, ahol a parkolóban krétákkal rajzoltuk be, ki-hol parkol. Lett családi parkoló, Gréta lerajzolt minket, amikor Pöti még babakocsis volt. Lett kutyás-nyulas. Míg Gréti egy mozgássérült parkolót is rajzolt, amikor Pöti elkövette az első döbbenetet. A parkolóknak lábakat rajzolt. Hogy aki odaparkol, annak legyen lába, annak is, akinek nincs, mint barátjuknak Józsi bácsinak. Gondosan mindegyik parkolónak rajzolt két lábat.
Aztán elhajtottam őket még cangázni. Rajzoltam krétával benzinkutat is és “mekdrájvot” 😀 is. Nagy táblát, rajta a nagy M betű. De a srácok nem értették mit akarok.
– Hahó, mit rajzoltam?
– Nem tudjuk!
– Na ne már! Mi ez?
– Anya mi ez?
– NA MI EZ?- kérdeztem jó hangosan, kissé csalódottan.
És akkor Pötiben meggyúlt az isteni szikra és jó hangosan megadta a kegyelemdöfést:
– EZ ANYA POPÓJA!!!
Ha már Meki, akkor Gréti óriási beszólása:
Ki építette a Mekit Gréti szerint?