Amikor szakad a cérna

Tegnap megint sikerült eltépni a cérnám. Miután egész délután játszottam a srácokkal, amikor biciklizni rendeltem őket a kisasszony erősen ellentmondott. Próbáltam kedvesen, szép szóval, nem volt kedvem keménykedni. Fájt a fejem békére vágytam, levegőre és a gyógyszertárba. Na megérezte a gyengeségem. Próbálta átvenni az irányítást. Elment mérhetetlen szemtelenbe. Fél óra cukulás után elszakadt a cérnám, leüvöltöttem a gyereket a 10 körméről, ez elvette a maradék energiáimat is. Erőtlenül, pokoli fejfájással rogytam az ágyra. Alig volt energiám elindulni.
DE a séta után vacsoránál ő hozta fel, hogy bocsánatot kér a viselkedéséért és én vagyok a világ legjobb anyukája. Néha azt gondolom, nem ártok a gyerekeknek azzal, hogy kimutatom a gyengeségem, ha megtanítom arra is őket, hogy onnan hogyan kell felállni és továbbmenni. Azzal, hogy ő maga látta be, hozta fel azt, hogy helytelenül viselkedett és még bocsánatot is kért, úgy érzem nem végeztem rossz munkát. 

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.