Dac korszak sztori…

– Anya, átmehetek?- kérdezi a járda szélére érve Gréti!
– Nem, szállj le a motorodról!
– De körbenéztem!
-Tudom, ügyes vagy. Szállj le a motorodról, fogd meg a kezem, átmegyünk.
– Ááááááááááááááááááááááiááááááááááááááá! – sikít és lóg a kezemen.
– Szólj, ha megnyugodtál, akkor körülnézünk és átmehetünk.
– Ííííííííííááááááááááááááááááááááiiiiiiiiiiiiiii!
– Cirmos, szólj, ha abbahagytad, megnyugodtál és mehetünk.
– Hüpp-hüpp, Anya megnyugodtam. Mehetünk.
– Oké, nézz körbe!
– Nem jön autó, mehetünk! – Mondta és szépen  átsétáltunk.

(Reni kérésére kiegészítés: Ez a történet séta elején volt, ekkor még az angyali türelmem tartotta magát. Csak másfél órával később és jópár akcióval ezután szakadt el a cérnám. )

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.