Amikor Petike megszületett, sokak tanácsára mi is vettük Grétinek ajándékot és azt mondtuk ezt Petikétől kapta. Megvettük neki a régóta, hőn áhított Zhu Zhu Petet. Nagyon nagy volt az öröme, ami azóta is tart. Újra és újra megjegyzi, hogy ezt Petikétől kapta és hogy milyen kedves volt tőle. De nem is gondoltam, hogy ez a dolog mennyire foglalkoztatja, amíg egyik nap elő nem állt a nagy kérdéssel:
– Anya, ezt a Zhu-Zhu Petet Petikétől kaptam?
– Igen?
– Ő hozta nekem?
– Igen.
– Nem értem. Anya, úgy született Petike, hogy a kezében fogta a Zhu-Zhu Petet?
Na erre nem tudtam mit mondani, nevettem. Azóta is azon gondolkodom, mit találjak ki. Nem “ölhetem meg a télapót…” 😀
