Köhögés, művésznő módra

Váhá-káhá-váhá! – nyitott Gréti ma az óvodában, apja szerint úgy köhögött, mint egy tüdőbeteg víziló. Reggel épp a vonatra szálltam fel, fülemen ezzel a hírrel. A művésznő körbestanduppolta akit lehetett, vezető nénit, anyukákat. Vehhhe-vehhe, megfulladok a köhögéstől. -hörögte.
Apa becsülettel száműzetésbe vonult Szent Ilona szigetére, de előtte elkaparta magát a padlóba, és homokot szórt a fejére.
 
Persze mindketten tudjuk, honnan fúj a szél. Gréti megpukkadt az irigységtől, hogy Pöti atomra volt kényeztetve a nagyszülőknél, betegség címén az elmúlt két hétben…
 
Apa délután robogott a srácokért, hogy Grétit el tudja vinni a doktornénihez, becsülettel, mert mi ilyenek vagyunk.
 
Ki is várták a sorukat, jó egy órát a diszkréten fertőző tömegben. Petinek egészséges papír kellett. Vajon mikor dobhatja el…
 
Doktor néni megkérdezte mi a baj. Apa elmondta, Gréti szörnyű tüdőbetegségét. Doktor néni bemutatót kért.
– Köhi-köhi. – prezentálta Gréta hercegnősen.
A vizsgálat után a doktor néni mellkas kenőcsöt rendelt a nagybetegnek és csütörtökön mehet legközelebb óvodába.
Apa végkimerülésben ténfereg és nincs jó kedve. Én, aki a sztoriból teljesen kimaradt erősen röhögök.
Persze a gyerek köhög. Jobb is ha itthon marad… Illetve a nagypapáéknál. 🙂 Gondoskodom a sűrű orrmosásról és hozzákapcsolom a zajos inhalálógépet.

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.