Mese a barna gyurmáról
Azt hiszem hiba volt a gyerekeknek barna színű gyurmát venni. Nem alszanak, csak nevetnek. Én pedig konkrétan sikítozom. Ezentúl, ha találok a földön egy kis barna darabot, meggyurmázom és reménykedek vanília illatú.
Mivel Pötinek Kula bácsit játszottam youtuberól, hogy végre bilibe kakiljon, most Kula bácsikat gyurmázott és hangosan köszönt: “Helló-belló!” Közbelépett Kula néni is Gréti személyében. Persze a fejük is néha leesett. meg néha ráléptek. A szoba, este 11-kor úgy néz ki, mintha valaki összetojta volna. Persze aztán én is beszálltam a buliba.
Csak annyit mondok: vakondot játszom, ez az esti mese…
