Ülünk az autóban, Gréta kínlódik hátul. Már mindent kitalál. Nyafog, zsémbel:
– Fáj a fejem! Eltökítetted a cumim!

Grétikém két hete szobatiszta. Mariann elhatározta és együttes erővel véghezvittük. A kaki eleinte nagyon nehezen ment bele a bilibe.
– Anya, kakilni kell! – gyorsan ráültettem a bilire és magányra ítéltem.
– Itt vagyok a konyhában, szólj, ha kész vagy!
– Kész vagyok! – vágta rá azonnal.
– Kaki is jött?
– Az nem. Gyere! Kész vagyok!
– Figyu, akkor mondd még el a varázs versikét légy szíves, és mindjárt jövök.
– Mit?
– A “Töröm -töröm a mákot…” -ot.
– Oké! Töröm- törööööööööööm. Nygggggggge. A mááááákoooot! Ghhhhhhhhh. Sütök neked kalácsooooggghhht! Icatolla-motolla ggggggggggh, neked adom Zsuzsika!
– Nagyszerű vers. Készen vagy?
– Még nem. Még egyszer elmondom.

:DDDDD

A kép forrása:bgiormova.blogspot.com

Tegnap a játszón nagyon jót vidultunk Grétával és Petikével. Jól megpörgettem a kisasszonyt egy érdekes pörgettyűn. Grtéta nevetett és közben azt kiabálta:
– Ez nagyon vicces! Ez nagyon jó! Szeretleeeeeeeeeeeeeeeek!!! Szeretlek Anyu!
– Én is nagyon szeretlek kisbabám! – mondtam neki.

Később jól meghintáztattam. Petike nézte a babakocsiból és jókat kacagott.
– Magasabbra! Magasabbra! Áááááááááááááááááá, ez jóóóóóóóóó! Szeretek mindenkit! – harsogta bele a világba Gréti, és csak nevettünk-nevettünk mind a hárman.

Gréti ma megint rosszul volt délelőtt. Pont sétálni indultunk, amikor beterítette a lépcsőházat. Hiába. A nagy mandula ingerli a torkot. De azóta már megint jól van, nem bír megülni a sejhaján!
– Anya! Menjünk ugrálóházba!
– Gréti, betegen oda biztos nem megyünk.
– Anya!
– Tessék.
– Akkor menjünk beteg ugráló házba, ahol csak beteg gyerekek vannak! Anya! Bölcsibe nem mehetek, mert beteg vagyok, de beteg ugrálóházba mehetek.

– Kicsikém! Petikét altatom, addig el tudod foglalni magad a pancsiban csöndben? – kérdeztem csöppnyi vízben játszadozó csemetém.
– Igen Anyu! – jött a válasz. És tényleg. Halk csobogást, lubickolást hallottam. Nyikkanás nélkül. Békésen szoptattam a kisfiam és az okos nagylányom járt a fejemben. Büszkeségtől dagadt a mellkasom, hogy mennyire nagy és okos már Gréti, hogy hogy segít nekem, hogy békében el tudom altatni a picit. Nagy nehezen elszuszogott a csemete, egy cumit berejtettem a kis szájába, kapott egy büdi anyapólót, belefúrta a kis fejét Petike, betakargattam, bekapcsoltam a légzésfigyelőt, adtam egy nagy puszit a fejére. Kiléptem a kisszobából, benéztem a fürdőszoba nyitott ajtaján…
Gréti elmélyülten kenegette az új lila tusfürdőmet, végestelen végig a kád szélén vastagon. Ujjával rajzolt a lecsorgó habos lila trutyin. Amikor meglátott, akkor büszkén mutatta:
– Nézd Anya! Ezt a gyönyörűt neked festettem!- A pici víz síkos-zavaros-habos volt a rengeteg kifolyatott tusfürdőtől… Nem kapott ki. Ilyenkor örülök, hogy spórolós csaj vagyok. Olcsó, de finom illatú tusfürdőt használok. 🙂 A fürdővízből még felmostam az egész lakást is. Gyönyörűen ragyog és jó illatú. Azóta röhögök…

Ma délutánra a rosszaság és az unalom elemi erővel tombolt már Grétin, ezért gyógyultnak nyilvánítottam és a parkba vettük utunkat, biciklivel. Fáradhatatlan volt a csaj. Nagyot játszott a játszótéren, ügyesen mozgott, Petike nagyokat nevetett rajta, szóval szuperül éreztük magunkat. Csak hát indulni kellett este haza, amit egy messze zengő hisztivel fogadott. Nem is volt hajlandó biciklire ülni. Cipeltem a bicit, toltam a babakocsit. Bandukoltunk hazafelé, amíg meg nem láttuk Atát cangán és anyukáját Erzsit. Gréti azonnal felpattant a járgányára és viharos gyorsasággal elszáguldottak Atával, győztünk utánuk aprózni Erzsivel. De hamar búcsúznunk kellett, mert másfelé vezetett az utunk. Gréti elköszönt, majd felnézett Erzsire:
– Köszönöm, hogy felgyorsítottál engem.
– Nagyon szívesen! – nevetett Erzsi.
Szépen hazakerekezett. 🙂

Szegény Grétikémet az antibiotikum jól meghajtotta.
Az eredményt megvizsgálta, tűnődött, majd 5 perc molyolás után megkérdezte:
– Anya, ez folyadék kaki volt?

Itt ülnek a kölkök az ölemben a gép előtt. Épp nézzük, jön-e vihar. Petike bontja az asztalt, Gréta fegyelmezi.
– Anya, Petike szétszedi a dobozt, én pedig belepukiztam az öledbe…

Gréti riszálja a meztelen popóját fürdés után, amikor apja már törölné, öltöztetné.
– Nézd Apa, kilóg a fenekem!
– Honnan?
– A seggemből!
– Tudsz még ilyen csúnyát mondani? Most sorold fel, aztán meg ne halljam többet! – dorgálta meg Apa Grétit.
– Fikusz Kukisz! Fortisszima Fingusz! – (Brian élete) kiabálta nevetve Gréti. Apa jelentőségteljesen ráncolta a homlokát…

(Mennyire jó azért ez a gyógyszer, hogy amíg hat, a gyerek egészségesnek érzi magát…)