http://www.youtube.com/watch?v=vgbmcc5xmOg&feature=youtu.be

– Anya! Gyere! Anya! Gyere!
– Máris megyek! – szaglászok. – Peti! Te szartál be?
– Igen.
(Legalább most bevallotta.)

– Anya!
– Igen!
– Gyere!
– Hova?
– Oda! – mutat csöpp kis kezével maga elé.
– Máris! 😀

Petike és Gréti elalvás este mindig viháncolnak az ágyon. Dobálják magukat, hengergőznek, birkóznak velünk. Sajnos újabban egyre később alszanak a viháncolás miatt, de nehéz őket leállítani, annyira édesek.
Ma már majdnem elájultam, de a gyerekek is alig vonszolták magukat, mégsem akarták abbahagyni. Leparancsoltam őket fekvő pozícióba, odabújtak hozzám, amikor Petike hangos éneklésbe kezdett:
“Hiiiiiiiiiin- ta paliiiiiiiiiiin-ta! Hiiiiiiin tttta paliiiin ta.”
Megemelem a fejem és mit látok: a cumiláncát magasba tartva hintáztatja a cumit.

Nagy röhögés, két gyerek felpattan, és pörög-forog tovább az ágyban. Én feladtam és kidőltem.

Erős kaki szag terjeng, hátam mögött nagy igyekezet hangjai.
– Ki szart be? – kérdem nevetve.
– Anya! – szólt vissza Petike.