Barátainkkal ismét cirkuszban voltunk.
Az előadás az elengedhetetlen magyaros ugródeszka számmal kezdődött. Mit is láthatunk volna? A szokásos profizmust, egy nagy adag lazasággal. Mindig imádtam és most is élveztem, ahogy a libikókáról kilövik egymást.
Aztán egy magyar nő kezdett gyönyörűen énekelni, hegedült, majd nem mellesleg kettős selyemanyagon hozta ránk a frászt a lélegzetelállító produkciójával.
Jöttek a kutyák. Cukik voltak, jöttek mentek a magas-csinos néni lába között, amin a gyerekek jót nevettek, az Apák pedig szívesen kapkodták volna be a jutalomfalatot is akár, ha csak egyszer is bedughatták volna az indur-pindur szoknya alá a buksijulat, ahogy a kutyák vagy százszor tették… 😀
Na aztán jött a fiú, akire minden nő várt. A rúdtáncos. Vízszintesen tolta ki magát és így “sétált körbe” a lábaival, mintha falon menne. Szóval ilyen nincs is. De láttam.
Nagy beharangozás, csodás fények, lábzsonglőr lány vonaglott egy széken, majd az előadása megkezdésekor kettétört az eszköze és egyszerűen elhagyta a színpadot. A stáb gyorsan kapcsolt és már haladtak is tovább a következő színpadképpel.
A papagájos lány produkcióját élvezték legjobban a gyerekek, főleg, ahogy a madarak tőlünk pár centire repültek el. Mit mondjak? Imádtam, sikongattam, a gyerekeimmel együtt.
A zongorán egyensúlyozó lány profi volt, de valahogy nem tudott már lekötni. Kb. itt döntött úgy Pöti, hogy ő inkább aludni szeretne. Egy 3.5 évesnek ennyi már sok volt. Végül fent maradt, de innentől már nem élvezte.
Annál inkább mi. A dobozban eltűnő nők lerágott csont. DE ITT mi szívből elkezdtünk hinni a csodában a bűvésznő varázsolt és pont. Nem lehet rá más magyarázat! 🙂
Aztán na! Ez a szerelmespár két produkciót is leadott, mindegyiktől eldobtuk az agyunk. Még a műsor után is izgatottan beszélgettünk arról, hogy HOGYAN csinálták az átöltözős számukat?!? Lenyűgöző volt, hogy a szemünk előtt, míg pár konfetti leesett a földre a csaj fejétől a lábáig, már más ruha volt rajta. Úgy, hogy végig láttuk. Persze előtte meg a trapézon olyat toltak, hogy én szakadtam kettébe a látványuktól.
Igen-igen, jött a jóképű zsonglőr is. Magyar is, szexi is, ügyes is, korombeli is. Át is szóltam Gabinak a másik ülésre: “Francnak kell a rúdtáncos.” Kellett ez a sármos pacák a színpadra már a több tucat szép néni után… 😀
A gyerekek is imádták. Vicces volt, elegáns és vérprofi.
A magasdrótszámot nagypapi adta elő. Kb véresre tapsoltam a tenyerem. A lélegzetelállító szó kevés.
Őket követte ismét egy gyönyörű néni a magasban. Ez már igazi vizes szám volt, szökőkút csodával.
A finálé a szökőkút volt, amit magában is elnézegettünk volna egy órát.
Minden percet élveztünk. A csoda az orrunk előtt történt. Mindenki, aki megteheti menjen el. Nem olcsó, fejenként két mozijegy ára, de inkább kétszer ne menjetek moziba és egyszer lássátok a csodát!