Repülő múzeumban

Tökéletes választás volt az esős időben. Gréta és Pöti is imádta. Pöti a kezemet húzva ment körbe és mutogatta a repülőgépeket. “Anya! Anya!”. Grétinek Apa magyarázott. Aztán beültünk az orosz parancsnoki modulba és űrhajósat játszottunk.
VISSZATERES

Hű, de hüllő…

Kellene délutánra egy program. Nézelődöm az interneten… Hüllő nap a közeli kultúrházban. Ez pompás. Gréti rajong a kaméleonért, Pöti kedvence a kígyó. Ott a helyünk. Gyors öltözés, 10 perc autóút és már vesszük is a jegyeket. Kezdésre odaértünk.
Hüllősimogató. Ezer ember. Próbálunk hozzáférni az egyetlen boához. Gazdája rendületlenül, mosolygós arccal szól rá idétlen Döncikére és 10 másik kis társára, hogy a kígyó fejét nem piszkáljuk. Pöti óvatosan hozzáér a hátához, Gréta is, boldogság. Mit látunk még? Puha hátú teknőst. Ebből készül a kínai teknős leves, tudjuk meg. Ennyit tudunk meg összesen a fura orrú, lapos szerzetről. Egy gekkó lapul még nagyon elbújva egy kókuszhéj alatt, másik dobozban teknős menekül, gonosz Gerzsonka próbálja alommal betemetni. Mi is meneküljünk! Taposunk csak egymáson, értelmetlenül. Ha ők voltak a hüllők, akik miatt jöttünk 5 percnek nem volt rossz.
Másik ajtó, kézműves foglalkozás. Ezren egy levegőtlen szobában. Bemegyünk Grétivel ezeregy-kettediknek. Próbálom kinyitogatni az ablakot, apuka szó nélkül csukogatja a hátam mögött. Elveszek egy darab papírt, rajzolok, apuka veszi ki a kezemből… Gréti hamar megunja, otthagy. Egyedül küzdök a papírgekkóval, közben Gréti szomorúan keresgéli Apát és Pötit. Szemközti teremben előadást vetítenek. De nincsenek ott.
Most már csak megragasztgatom azt a betyár papírhüllőt, a terem ürül, mindenhez hozzáférek, Gréti megtalálja a fiúkat. Pár lelkes szülővel küzdünk már csak, egymásnak dobáljuk a teremben a kétoldalú ragasztót, kezd oldódni a hangulat. Remekemmel hagyom el a szobát, kint várnak a többiek.
Pang a pitty. Senki. Bemegyünk a hüllősimogatóban csak mi vagyunk. Az igazi gekkó végre előmerészkedett, rá is tudunk vetni egy pillantást.
Menjünk már innen! – adja ki a parancsszót Gréti. Menjünk a játszótérre. Tesszük is. Együtt futunk, mászunk, nevetünk a két gyerekkel, hamar elfeledve a 2000 Ft-os papírhajtogatást.
gekko

Nyugtatásmacera

Pötikém, drága jó életem úgy nyugszik meg, ha macerál. Vakargatja a bőrhibáim, pöncörgeti az anyajegyeim, körmöcskéjét belefúrja a rajtam talált dolgokba. Könyököm és könyökhajlatom a fő célpont. Ha ez még nem lenne elég a kis ujjacskáit belefúrja az ízületeimbe és a bőrt nyomorgatja rajta. Nyikk-nyikk.
Ezzel a fantasztikus és kinevelhetetlen szokásával az én legédesebb fiam a szememben sokszor egy maceragép.
Így alszik el, így cicizik, ha felveszem, már túrja fel magát a ruhaujjamon, hogy hozzám férjen.
Ez sokszor már annyira idegesítő, hogy tombolok. Minden okosságot kitartóan kipróbálok, de képes éjjel is akár az egész családot egy órán keresztül az üvöltésével ébren tartani, amíg hozzá nem fér a csupasz karjaimhoz és megelégedetten röfögve nem kapirgál. Agyrém.

Tegnap a mosógép dobja lekapott az ujjamról egy darab bőrt. Nagyon fáj. Éjjel Peti nem aludt. Fogzik, taknyos, köhög… gyakorlatilag non-stop ölelgetett, mászott rám, macerált. Ezt azzal kiegészítette, hogy néha hanyatt dobta magát, feje a cicimen landolt. Sírtam. Reggelre leharcoltan és megadóan feküdtem. Petike keze az enyémben. Megébredt. Apró kis ujjacskái elindultak, kitapogatták a kis sebet és a körmét nagy elánnal belenyomta.
– Áááááááááááááááááááá!!! – Üvöltöttem.- Nem bírom tovább.
– Áááááááááááááááááááááá! – Üvöltötte sértetten Pöti, rám mászott és hogy megnyugtassa magát elkezdett a könyökeim felé matatni.
Most megőrülök, gondoltam és vártam, mikor….

Radar

Radar.
radar
Parabola antenna.
parabola– Anya, anya, nézd az mi! – mutatott izgatottan felfelé az ablakból Gréti.
– Parabola antenna.
– Nem-nem! Az mondja meg, hogy jön a vihar. – sokat nézzük az idokep.hu-t.
– Mire gondolsz? A Radarra?
– Igen, az egy radar!
– Hasonlít, de a radar általában körbe forog. Ez csak egy irányba a műholdra néz.
– Ez hozza be a filmet Papának?
– Ez.
– De ez is körbe forog.
– Nem. A radar forog körbe.
– Miért forog körbe?
– Hogy pásztázza körülötte a teret. – Itt elakadtunk. Gréti nem értette, de úgy tett, mint aki érti és elkezdett terelni. 🙂 – Nagyon okos kislány vagy, hogy ilyen jól felfedezted a hasonlóságot!
– Köszi Mamucika. – megnyugodott. Nem szereti, ha nem ért valamit. 😀