Büdös hal

– Rakd be a halat a vízbe, mert megfullad.
– Ez nem fullad meg.
– Tüdős hal? – kérdezi Gréti.
– Nem vagyok büdös haaaaaaaaal! – sírja el magát Pöti.
Gréti pedig sikítva röhög.

Óriási tányér

Megengedtem a srácoknak, hogy a tv előtt egyenek. Mikor befejezte Pöti, egyensúlyoz ki a maradékkal:
– Én még soha nem vittem ilyen méretű tányért.

Na igen egy mélytányér egy kétéves nagyságú háromévesnek tényleg nagy. 🙂

Valaki a tömegből

Valaki a tömegből

– Fáztál Pöti? Azért vetted fel az oviban a pulcsit?
– Igen.
– Ki adta rád?
– Valaki a tömegből.

Hogy miért ez a gyerek szójárása… 😀
Mert Anya imádja ezt a viccet:
Két bolond felvonulósat játszik. Megegyeznek, az első viszi a táblát a másik mögötte a tömeg. A hátsó jól fenékbe rúgja az elsőt. Az első hátrafordul:
– Ki volt az?
Mire a másik:
– Valaki a tömegből.

35 hónapos Pöti duma

Pöti rettenetesen viselkedett a séta közben, nagyon lemerített, aztán közölte pisilni kell. Na,- mondom, – akkor ezért voltál ilyen idióta?
“Kipisilem magamból az idiótát!”- mondta, s lőn. 😀
…..
Itthon kezet mos.
– Mi történik, hogy folyatod a vizet?
– Keresem a hideg áramlatot.

Pöti beszól

– Anya, istenit főztél. – dobta be a spenótot 1 perc alatt Apa.
– Imáááádom a spenótot! – növelte a csapásszámot Gréta.
– Én is imádom – fuldokol a falatban kényszeredetten Pöti, – csak nem szeretem.- teszi hozzá csendben.

Gréti megvéd és vigasztal

– Te vagy a legjobb anyuka! Te már akkor is anyuka voltál, amikor mi nem voltunk a Földön. Akkor is anyuka leszel, amikor már nem leszel a Földön. – simítja végig az arcom Gréti. Ért a drámai helyzetekhez.
– Na, köszi, az már nem lesz olyan jó. De amíg tudok, vigyázni fogok rád!
– Én is. És ha valaki megtámad, akkor felhívod Aput és engem küld.
– És mit csinálsz? Hangosan sikítasz? – nevetem el magam.
– Nem. Tökön rúgom. – kipattan az ölemből, ad egy ötöst, kacsint és beviharzik a szobába.

Gréti vigasztal:
“Nyugi Anya, minden rendben lesz. Mi is megyünk dolgozni, te is mész dolgozni, minden megváltozik és már semmi nem lesz olyan, mint volt. De majd lesz szabadságod, és nyáron együtt leszünk egy hetet.”
Apa: “Nagy kést nem akarod behozni a konyhából és leszúrni szíven anyádat?”
ÉN: “Váááááááááááááááááááháháháháháúúúúúúúúúúúááááááááá”

Pöti megint olyat szólt…

Pöti duma. Míg vártunk a tűzijátékra, elővettem a táskámból aszfaltkrétákat, (nálam mindig minden van, pl. újabban “origami útibili” is). Gréti és Pöti elmélyült rajzolásba kezdtek. Pöti magát rajzolta le. Szemet, szájat, agancsot, lábat. Közölte, ő egy agancsos kisbaba. Aztán hasat rajzolt, majd a hasból kifelé, egy hosszú, hosszú vonalat.
“Mi ez? ” Kérdezte egy néni, aki nagyon akart Pötivel barátkozni.
” A beleimből jön ki!” – jött az azonnali, határozott válasz, amire a néni valószínű nem volt felkészülve, mert nem kérdezett többet, én viszont vinnyogva röhögtem.

Pocsolyába léptem sáros lett az új cipőm

“Pocsolyába léptem sáros lett az új cipőm
Hiába keféltem….” -óbégat Gréta a kádban, de itt megakad.
Neki fut még egyszer, én lapítok.
“Pocsolyába léptem sáros lett az új cipőm
Hiába keféltem….” -megint elhallgat hirtelen. Újra kezdi, hátha eszébe jut a szöveg.
“Pocsolyába léptem sáros lett az új cipőm
Hiába keféltem….”
“Nem jött le.” -unja meg a témát és fejezi be Pöti.

😀 😀 😀 Én meg itt röhögök közben tömöm a vacsi maradékát.

Yeti

– Dácia Yeti. – nevetek. – Ki tudja mi az a Jeti?
– Egy nagy szőrös ember. – mondja Gréti.
– Hol él?
– A him, a hi, hilam…
– A HI-MA
– Himalája. Te anyu! A jeti jó vagy rossz?
– Szerinted?
– Szerintem csak egy legenda.
– He?

33 hónapos Pöti legnagyobb beszólása

Évszázad beszólását követte el Pöti ma a parkban, aminek fültanúi (ismeretlen nagyszülő házaspár) nem tudtak hová bújni a röhögéstől, az emésztő fuldoklást választották, cincogással. Én megkönyörültem rajtuk és úgy csináltam, mint aki nem veszi észre. 😀 😀 😀

Szóval, a kresz parkban jártunk, ahol a parkolóban krétákkal rajzoltuk be, ki-hol parkol. Lett családi parkoló, Gréta lerajzolt minket, amikor Pöti még babakocsis volt. Lett kutyás-nyulas. Míg Gréti egy mozgássérült parkolót is rajzolt, amikor Pöti elkövette az első döbbenetet. A parkolóknak lábakat rajzolt. Hogy aki odaparkol, annak legyen lába, annak is, akinek nincs, mint barátjuknak Józsi bácsinak. Gondosan mindegyik parkolónak rajzolt két lábat.

Aztán elhajtottam őket még cangázni. Rajzoltam krétával benzinkutat is és “mekdrájvot” 😀 is. Nagy táblát, rajta a nagy M betű. De a srácok nem értették mit akarok.

– Hahó, mit rajzoltam?
– Nem tudjuk!
– Na ne már! Mi ez?
– Anya mi ez?
– NA MI EZ?- kérdeztem jó hangosan, kissé csalódottan.

És akkor Pötiben meggyúlt az isteni szikra és jó hangosan megadta a kegyelemdöfést:
– EZ ANYA POPÓJA!!!

Meki

 

Ha már Meki, akkor Gréti óriási beszólása:
Ki építette a Mekit Gréti szerint?