– Gréti, finom a kaja? – kérdeztem ebédnél.
– Nagyon ízletes ételt készítettél Anyucika!

Húvazze….

Ma annyi párolt zöldséget betárolt Gréta, hogy alig maradt éhesen hazaeső édesapjának, de azt is kinézte a szájából.
– Apa, kaphatok én a te finom hamidból?
– Persze,- mondta elcsukló hangon a dögéhes párom, és kissé remegő kézzel nyújtott Gréti szájához egy szeletke répát, ami leesett a földre. Mindketten elcsigázottan nézték.
– Bocsi Apu, hogy leesett a répád.
– Remélem Apa nem esett le a répád! – tettem hozzá a magamét a történethez.

– Gréti, hagy vegyem ki a kakit már a pelusodból!
– Anya! Még nem jött ki a kaki, hála a Jóistennek!