– Én nagyon bírom Péter anyámat! – jelentette ki egyik barátunkra minap Gréta.
– Péter bátyádat! -javította ki Apa. Nevettünk. Mi mindig így hülyülünk Péterrel. Mindenki a bátyja és a nénje a gyerekeknek. Ezen mulatunk. Mint egy szép nagy család.
– Mesélted Péternek, mit mondott Gréti? -kérdeztem ma.
– Nem, Péter szabin van, nem zaklatom ezzel.
– Apu, mi is megyünk oda Péterhez szabira. Odautazunk szabira Péterékhez?
– Gréti! Szabadságon vannak Péterék. Szabi nem egy hely.
– Óóóóóóóóóóóóóóóóóóó…