Itt ülnek a kölkök az ölemben a gép előtt. Épp nézzük, jön-e vihar. Petike bontja az asztalt, Gréta fegyelmezi.
– Anya, Petike szétszedi a dobozt, én pedig belepukiztam az öledbe…

Gréti riszálja a meztelen popóját fürdés után, amikor apja már törölné, öltöztetné.
– Nézd Apa, kilóg a fenekem!
– Honnan?
– A seggemből!
– Tudsz még ilyen csúnyát mondani? Most sorold fel, aztán meg ne halljam többet! – dorgálta meg Apa Grétit.
– Fikusz Kukisz! Fortisszima Fingusz! – (Brian élete) kiabálta nevetve Gréti. Apa jelentőségteljesen ráncolta a homlokát…

(Mennyire jó azért ez a gyógyszer, hogy amíg hat, a gyerek egészségesnek érzi magát…)

Gréti locsolgat a kádban, egy játék lóba töltöget.
Azt mondja:
“Nézd! Kifolyik a lábán! Így megy ez…”

Apja vetkőzteti Grétit a mosógép tetején. Egyszer csak a gyerek lehajol és rámutat a gombokra:
– Vesszek meg mi van oda írva!

Miiiiiiiii? Én ilyet sosem mondtam… hihihihihi

A születésnapomon azt az ajándékot kértem Apától, hogy vacsora helyett együtt mennyünk olyan helyre, ahol a gyerekek jól érzik magukat. Én akkor érzem jól magam, ha ők jól vannak. Egy puccos étteremben csak viselkedni kell, az nem buli. Így kimentünk a parkba az utazó vidámparkba és igyekeztük a vacsora árát beletölteni a dodzsembe. Nagyon jól szórakoztunk. Viszont mint minden bulinak ennek is vége volt, amit Gréti óriási hisztivel “jutalmazott”. Rászóltam:
– Kislányom! Eddig olyan jól éreztük magunkat. Ma van a születésnapom, kérlek ne rontsd el!
Nagyon megszeppent és elszégyellte magát. Hüppögve motyogott az orra alá:
– Bocsi Anyu! Bocsi, hogy elrontom a születésnapod. Én csak azon imádkozom, hogy nekem is legyen szülinapom!

Heh??? Azon mit csinál?!? (mi nem vagyunk gyakorló vallásos család…)

Mentünk hazafelé, Gréti nagyon kínlódott a hátsó ülésen, hogy ő éhes. Mondtam neki, pár perc és hazaérünk, most már bírja ki addig, de nem. Rákezdett a nyavalygásra.
– Anya! Éhes vagyok!
– Máris otthon vagyunk.
– De Anyaaaaa! Nagyon éhen haltam már!