A dolog békésen kezdődött. Elmentünk, megtekintettük a bölcsődét és hümmögtünk. Egész tűrhető. Próbáltunk eljátszani a gondolattal, hogy Pöti már nagy fiú, menni fog, mindenki mosolygott, magunkhoz vettük a kitöltendő papírokat. A bonyodalom innen kezdődött.
Cégemnek jeleztem, hogy kellene egy olyan papír, minek neve “Munkáltatói szándéknyilatkozat”, miszerint ők nyilatkoznak, hogy szeptembertől aktívan kívánnak engem foglalkoztatni. 2 hét múlva meg is érkezett (pontosan időben, ahogy kértem) egy Munkáltatói igazolás, hogy a cég alkalmazásában állok és határozatlan idejű szerződésem van.
Éltem a gyanúperrel, ez nem lesz elég és igazam is volt. Röpült vissza a papír, mert nem tartalmazta, a varázsmondatot. Aktív állományba szándékozik venni. Felvettem a telefont ismét és tárcsáztam az én imádott munkáltatómat. Ott közölték velem, hogy nincs az a vállalati jogász, aki ezt engedi leírni, de megnézik mit tehetnek. Másnapra kellett a papír. Nem 2 hét múlva. Izzadtam, mint a ló, visszahívtam a bölcsit. Onnan persze jött a rezignált válasz, nincs papír, nem veszik fel a gyereket.
Ismét hívtam a céget, könyörögtem a kolléganőnak. Viccesen odavetettem, akkor hívja fel a bölcsit. Meg is kaptam a választ, hogy ha olyan sok ideje lesz, felhívja. Nevettünk.
Próbáltunk megoldást találni, gyorsan kitöltöttem azt az amúgy kötelező papírt, hogy én mikor szándékozom visszamenni, külsős számfejtő cég Erikája 5 percen belül megadta hozzá az adatokat, elküldtem e-mailen a HR-es kolleginának.
Ezt amúgy előzetes egyeztetés alapján kellett volna, de hasra ütöttem, ők rábólintottak, mert nagyon akartak segíteni. Hátha. Aláírva nincs egyik oldalról sem, de már egy lépés előre.
Délután volt. A kollegina másnapra ígért visszahívást. Amelyik napon a mágikus papírt le kellett volna adnom.
Reggel 8.10 perckor csörgött a lány. Baj van. Ők is a jogászokkal átnézték az internetet. 2014-től a bölcsik saját hatáskörön belül meghatározhatják, milyen igazolást kérnek. Kéri a bölcsőde telefonszámát. Hoppá!!!
Mondtam én addig felhívom a központi bölcsődék vezetőjét, utána beszélünk.
Csörögtem, kedves hölgy vette fel.
Bemutatkoztam, vázoltam a problémát. Ő vázolta, hogy ez az ÉN problémám.
Nagyon is, válaszoltam, mert, ha nem veszik fel a gyerekem bölcsibe, nem tudok elmenni dolgozni. Pedig a szándék, megvan.
Akkor miért nem írják le?
Mert ki az a munkáltató, aki ilyet leír???
Kérdeztem tőle, hogy ha én Kis Lászlóné lennék és Kis László igazolná nekem, hogy a Kis Kft.-ben szeptembertől aktívan alkalmazna, azt elfogadná-e. Természetesen el. Ők nem hatóság. Nem? Akkor mi lenne, ha én a kis kezemmel az igazolás alá kaparnám a csodamondatot, vagy ugyanazzal a betűtípussal alányomtatnám. Csaljak, hogy nekik jó legyen??? Ja, neeeem, hogy az csalás… Akkor mit tegyek??? Ő nem tudja, de érti a problémát, hát mennyiből áll már a cégemnek egy ilyen papírt írni? Mindenki tudja hozni ő ezzel a problémával még nem találkozott.
Nem tudja. Épkézláb cég nem ír ilyet alá, gondolja végig, ő kiadna ilyet, mint munkáltató?
Nem jutottunk előrébb, vigyem amim van…hátha jó lesz.
Mire mondtam, hogy akkor viszont ha Kis Lacikát felveszik, és az én fiamat nem, rájuk robbantom a bölcsit. Értette. Nevetett. Én is. Kínomban.
Felvázoltam a mentő megoldást, miszerint én nyilatkozom mikor szeretnék munkába állni és azt a cég befogadja. A válasz az volt, hogy nekik a szándéknyilatkozat KELL, de ha CSAK ezt tudom hozni, akkor úgy sem tudok mást csinálni.
Ekkor csörgött be a hívásba a HR-es kolléganőm, aki ez idő alatt a bölcsi helyettes vezetőjét próbálta meggyőzni. Ugyanezt a választ kapta. Ha csak ez van ezt vigyük. Akkor mellékeljük a befogadó papírt.
Futás a céghez. A HR-en aláírva várt a befogadó papír, cégesen és a drukkoló kollégák. Gyorsan én is odavéstem a nevem és futottam. El nem tudom mondani milyen jólesett a hozzáállásuk.
Annyira, de annyira szeretem őket. Ez vállalati kultúra. Ez tényleg a legcsodásabb munkahely!
Még zárás előtt beestem a papírokkal a bölcsibe és elfogadták. Mosolyogtak. Én egész nap nem tudtam, pedig a 40. szülinapom volt. Csak a bürokrácia gombóca fojtogatott.
Azonnal jeleztem a cégemnek a pozitív választ, ahol a kedves és lelkes kolléganőm már nagyon várta. Jött is az sms vissza, hogy nagyon örül.
Happy end. ? Megtudjuk júniusban…
Köszi Dumanyu, ez most nagyon jól esett. Ilyenkor érzem, hogy érdemes 🙂