Apámmal és a gyerekekkel na meg Rocky kutyussal sétáltunk. Csak egy egészen rövidet, pár utcasarkot. Csodálatos, napsütéses idő volt, a levelek ezer színben pompáztak. Nagyon jól éreztük magunkat. Gréta futóbiciklizett. Hazafelé már többször megállt, hogy ő fáradt, végül ledöntötte a biciklijét, és ráült. Drámai arccal felnézett és közölte:
“Én nem bírok továbbmenni. Hagyjatok itt meghalni.”
Nem tudtam sírjak, vagy nevessek…