Eljött az az idő is, amikor a kisfiam kinőtt az “ebűűűű, hágiiiiiiiii, gűűűű” korszakából. Ma hevesen azt ismételgette a babakocsiban: “apa, apa, apa, baba, baba, baba, apa, baba”. Mondtam is Grétának, “Nézd már Petike megtanulta mondani, apa. Majd elmeséljük Apunak, milyen ügyes.”. A velem sétáló kismama furán nézett rám. De hát nem is beszél… Mondom azt mondta, hogy “apa” vagy nem mondta. :DDDD Aztán megnyugtattam, hogy helyén kezelem a dolgokat.
