Matracok

Gréti 23-án volt 28 hónapos.  🙂
Ma ment bölcsibe, ahonnan kaptam a telefont, hogy Grét lebetegedett. Lázas.
Jaj, nagyon nem fűlött a fogam az orvoslátogatáshoz, nehogy elkapjak valamit, de sajna más lehetőség nem volt, kijönni nem tudott, épp rendelt…
Későn mentünk, mert a védőnéni azt mondta ekkor szinte senki nincs. Grétinek persze nem szólam, hová indulunk, csak a sarkon befordulva mondtam meg, bizony a doktor nénihez.
– Nem akarok a doktor nénihez menni! – kezdett könyörögni. – Félek tőle.
– Nem kell félni tőle, mert a dr néni cuki. Mindig matricát is ad és meg is gyógyít.
Nos nagy bátorságot vett magán és bementünk az orvoshoz, ahol nagyon jól vette az akadályokat. Mindenki cuki volt vele, megnyugodott, gyorsan túl voltunk a vizsgálaton-öltözéssel.
– És a matracok?-kérdezte csalódottan.
– Mit szeretnél? – nézett rá a fáradt doktor néni.
– Kérek szépen matracokat! – állt szemben az orvossal a maga 92 cm-es elszántságával Gréti.
– Matricákat! – nevettem el magam.
– Igen! Matracokat! – erősített meg Gréti.
Sajnos a doktor néni kifogyott belőlük, de az előadást hallva az asszisztens nő hozott neki 4 gyönyörű, színes matricát. Mosolyogva távoztunk, a kicsi gyerek szeme nem csak a láztól csillogott.


 

Utánoz

Reggel nagyon könyörgött Gréti apjának, hogy segítsen neki nagylabdán ugrálni, de Apa az e-mailjeit olvasta és pici türelemre intette ekkor Gréti ingerült hangon, tagolva közölte:
– Én- most- oda- lemegyeeeeeeek!
– Te most kit utánozol Gréti?
– Anyát!

Csudába, egy jóízűet sem tudok nevetni, mert úgy fáj tőle a pocakom… De nagyon vihogtam…

Ő ki volt?

– Anya, ő ki volt? – kérdezte Gréti, amikor a szomszéd kiköszönt az autójából.
– Józsi bácsi.
– Kinek a Józsibácsija?

Éjjel

Gréti ma éjszaka ismét a szoros emberfogásra szavazott. Olyan erővel nyomakodott hozzám, hogy már alig bírtam tartani. Hónom alatt szuszogott, kis kezével szorított. Hátat fordítottam, mert nem ment már az alvás sehogy, ekkor a hátamba fúrta magát. Nagyon kellett pisilnem, felkeltem.
– Anyu? – Felült, és mosolygott rám félmosollyal.
– Csak pisilni megyek kicsikém.
– Menjél csak! – mosolygott tovább. – Anyu! A hajgumid kiesett!
– Köszi, hogy szóltál.
A mosdójárás után nem találtam értelmét visszafeküdni. Virítottam. Leültem a konyhában. Ekkor egy kis fejecske jelent meg az ágy végén, kukkolt engem.
– Anyu? Mit csinálsz? Gyeje aludni? – visszamentem. Ki bírna ellenállni egy teljes éjszakás simogatós-fúrós bújcinak?

Édesapám!

– Anyu! Gyejeeee! -kiabál a kádból.
– Most igazítjuk az ágyat, azonnal megyek.
– Apu, gyejeee!
– Pillanat, azonnal megyünk, csak megigazítjuk az ágyat.- válaszol az apja.
– Édesapááááááááááám!

Kaki varázs

Mint mindig, most is kőkeményen védi a pelusa tartalmát. Amikor közelebb mentem, egy szélpörgővel védekezett:
– Abrakadabra! Hagyjál békén! – és köröket írt le.
– Abrakadabra, maradsz szarba’ ! – hagytam rá.

Esti mese kérdés

– Apa, léteznek boszorkányok?
– Nos, te elég nagy boszorkány vagy kislányom.
– Nem. Én Gréti vagyok.

Helymeghatározás

– Gréti, megyek, kimosom a kádat. Csinálok pancsit.
– Jó, én addig itt leszek. – mondta és a kis asztalkájánál falatozta az őszibarackot.

Megnyugodtam

Gréti mai:

Anya, már nem sírok, csak csorog a szemem.

Magyar nyelv, de nehéz!

– Anya olyat kérek! – mutatott vacsora közben Gréti az asztalon lévő zöldséges kiskosár felé.
– Retket?
– Anya, ez RETK?