Vágy…

“Csak” élni szeretnék, egy élhető világban. Ahol nem rúgnak belém minden nap, viccből. Vagy frusztráltságból. Ahol nem szembesülök azzal, hogy mennyire kiszolgáltatott vagyok. Pénznek, rendszernek. Rendszertelenségnek. Ahol van még, aki úgy mosolyog rám, hogy a szemében nincs fájdalom, vagy szomorúság. Ahol az ügyeim elintézése nem kilátástalan, vagy megalázó futkározás. Ahol az emberek toleránsak és segítőkészek. Ahol emberek! Nem fásult, de öntudatos, önző robotok vesznek körül. Ahol le tudok parkolni, anélkül, hogy csatát vívnék… Nem megyek el. Ez a hazám. Jó volt leírni és amíg pötyögtem, álmodozni.

sosemtanulsz

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..