Ronda szavak

– Ez egy fos. – kommentált Gréti az asztalnál. Mással voltunk elfoglalva, nem tudta hogy felhívni a figyelmünket, bevetette a ronda szavakat, amiket ismer. Tudta, erre ugrunk.
– Gréti. Nem szabad rondán beszélni. Mi akkor is szeretünk és figyelünk rád, amikor épp nem veled beszélgetünk. Nem kell ahhoz csúnyán beszélni. Ráadásul haragszunk is rád ezért.- kezdte a beszédét Apa.
– Jól van Apu, nem beszélek rondán. Bocsánat! – mondta Gréti cuki mosollyal az arcán. – Azt hiszem beszarok. – morogta az orra alá.
Én az asztalra borultam, számban szorongattam a vacsora rizsszemeit.
– Híííííííííííííííííííííííí, híííííííííííííííí.
– Anya sír! – riadt meg Gréta.
– Vihíííí, vüüüüüüüüüüüüüüüüüüüü- fuldokoltam.
– Igen, Anya sír, mert rondán beszélsz.- mondta bölcsen Apa.
– Híííííííííííííííííííííííííí, hi-hi-hü. – köptem az asztalra a rizst. – Bocsánat. -szedtem össze magam. Lihegtem. – Gréti, ez csúnya volt. – próbáltam komoly lenni.
Nem megy ez nekem. 🙂


Anyám Péter…

– Én nagyon bírom Péter anyámat! – jelentette ki egyik barátunkra minap Gréta.
– Péter bátyádat! -javította ki Apa. Nevettünk. Mi mindig így hülyülünk Péterrel. Mindenki a bátyja és a nénje a gyerekeknek. Ezen mulatunk. Mint egy szép nagy család.

– Mesélted Péternek, mit mondott Gréti? -kérdeztem ma.
– Nem, Péter szabin van, nem zaklatom ezzel.
– Apu, mi is megyünk oda Péterhez szabira. Odautazunk szabira Péterékhez?
– Gréti! Szabadságon vannak Péterék. Szabi nem egy hely.
– Óóóóóóóóóóóóóóóóóóó…