Ülünk az autóban, Gréta kínlódik hátul. Már mindent kitalál. Nyafog, zsémbel:
– Fáj a fejem! Eltökítetted a cumim!
Ülünk az autóban, Gréta kínlódik hátul. Már mindent kitalál. Nyafog, zsémbel:
– Fáj a fejem! Eltökítetted a cumim!
Grétikém két hete szobatiszta. Mariann elhatározta és együttes erővel véghezvittük. A kaki eleinte nagyon nehezen ment bele a bilibe.
– Anya, kakilni kell! – gyorsan ráültettem a bilire és magányra ítéltem.
– Itt vagyok a konyhában, szólj, ha kész vagy!
– Kész vagyok! – vágta rá azonnal.
– Kaki is jött?
– Az nem. Gyere! Kész vagyok!
– Figyu, akkor mondd még el a varázs versikét légy szíves, és mindjárt jövök.
– Mit?
– A “Töröm -töröm a mákot…” -ot.
– Oké! Töröm- törööööööööööm. Nygggggggge. A mááááákoooot! Ghhhhhhhhh. Sütök neked kalácsooooggghhht! Icatolla-motolla ggggggggggh, neked adom Zsuzsika!
– Nagyszerű vers. Készen vagy?
– Még nem. Még egyszer elmondom.
:DDDDD
Tegnap a játszón nagyon jót vidultunk Grétával és Petikével. Jól megpörgettem a kisasszonyt egy érdekes pörgettyűn. Grtéta nevetett és közben azt kiabálta:
– Ez nagyon vicces! Ez nagyon jó! Szeretleeeeeeeeeeeeeeeek!!! Szeretlek Anyu!
– Én is nagyon szeretlek kisbabám! – mondtam neki.
Később jól meghintáztattam. Petike nézte a babakocsiból és jókat kacagott.
– Magasabbra! Magasabbra! Áááááááááááááááááá, ez jóóóóóóóóó! Szeretek mindenkit! – harsogta bele a világba Gréti, és csak nevettünk-nevettünk mind a hárman.
Eljött az az idő is, amikor a kisfiam kinőtt az “ebűűűű, hágiiiiiiiii, gűűűű” korszakából. Ma hevesen azt ismételgette a babakocsiban: “apa, apa, apa, baba, baba, baba, apa, baba”. Mondtam is Grétának, “Nézd már Petike megtanulta mondani, apa. Majd elmeséljük Apunak, milyen ügyes.”. A velem sétáló kismama furán nézett rám. De hát nem is beszél… Mondom azt mondta, hogy “apa” vagy nem mondta. :DDDD Aztán megnyugtattam, hogy helyén kezelem a dolgokat.

Gréti ma megint rosszul volt délelőtt. Pont sétálni indultunk, amikor beterítette a lépcsőházat. Hiába. A nagy mandula ingerli a torkot. De azóta már megint jól van, nem bír megülni a sejhaján!
– Anya! Menjünk ugrálóházba!
– Gréti, betegen oda biztos nem megyünk.
– Anya!
– Tessék.
– Akkor menjünk beteg ugráló házba, ahol csak beteg gyerekek vannak! Anya! Bölcsibe nem mehetek, mert beteg vagyok, de beteg ugrálóházba mehetek.