Katica tanyán voltam a gyerekekkel két hete, míg Apa kötelezettségeinek tett eleget. Épp a hátamon cipeltem ebédelni az elfáradt Grétát, amikor megláttam, hogy egy iskolás csapatot kísérő szülő minket fényképez. Oda is szóltam neki: “Ha már fényképezel, küldd is át!” és a kezébe nyomtam egy papíron az e-mail címem.
Ilyen nincs és nem is volt. Most nézem, átküldött egy komplett kisfilmet megvágva-megzenésítve. Filmet! Én elsírtam magam a meghatottságtól.
Hála és köszönet a videóért!
http://www.youtube.com/watch?v=f3TDBgWgRPw
bakker, en is sirtam:)