Alvás helyett Pöti üvölt, hogy ő sátrat akar és hozza ki az ágy mögül a tornaszőnyeget. Én épp a konyhaasztalnál ülök, a hazaérkező Apával próbálok pár szót váltani. Pöti üvölt. Ölembe mászik, hozza a tornaszőnyeget magával. Fejemre rakom a polifoam kétoldalt lóg le a vállamnál. Kész a sátor. Gréti is jön, a hónom alá, a “kakuba”. Pöti felhúzza a pólóm.
Szóval itt ülök a laptop előtt a konyhaasztalnál, fejemen egy narancssárga tornaszőnyeg, ölemben Pöti csöcsöl én fél kézzel pötyögök, hónom alatt Gréta. Apa keze benyúl a látóterembe és LÁJKOL…

Ma hajtogatós lufikkal játszottunk. A srácok rózsaszín virágot követeltek. Izzadtam, mint a ló, megpróbáltam, tekertem, csavartam, a végeredményt felmutattam, nézem… nézem Gréti döbbent fejét…
Pont úgy nézett ki mint egy óriási puni, de nem mertem sem kommentálni, sem röhögni sem semmi. Csak fulladoztam.
Gréti: “Furcsa virág…”
(a kép szemléltető, ilyet akartam…)

Ilyen lett: