Hosszú nap és egy rágófog
Hosszú volt ez a nap… egész délután a sütő mellett álltam és a gyerekeket is menedzseltem.
Drága Petikém! Nem egy foga jön a szegénykémnek. Egy alsó rágó csücske kint, egy alsó rágó csücske nemsoká kint, és két felső szemfogat is tapintottam, napok kérdése. Valamint a lelkem ma tanult meg 1 lépést téve huppanni és az ágyról is lejönni (mászókáról hibátlanul seggel… ki érti az ágy mitől olyan nehéz), egész nap esett-kelt, ordított… Nagyon sokat változik mostanában a kis világunk, napokon belül is… Gréti egész nap rosszalkodik, nincs lemerítve az energia tára… Anya pedig kezd kimerülni… De olyan édesek… amikor végre alszanak… hihihihi…és már pihenhetnék, de csak nézem és ölelgetem őket…
Hónapok után, megannyi ordítás és két nap nemevés után kijött egy rágófoga Petinek a 6 metsző után,( ami már réges-rég kint csücsül). Ollé! Fiú, mindent másképp csinál, mint a könyvekben… csak azért is!
Cumis kosaras
A fiamból kosaras lesz, vagy nőgyógyász… vagy csak simán punabubus… Minden lyuk érdekli és mindenhová dugdos mindent… vagy dob! Mint a cumit.
Én szerencsétlen cicijeimet próbálom a cumival óvni éjszaka, de tudja a kis büdös, hogy ha az ágy melletti kis lyukba célozza a cumit, akkor nem tudom kipiszkálni, és ha ordít, akkor csöcsöt kap, hogy ne ébresszen fel mindenkit… 3 pontosan céloz a kis lyukba, hátrafelé, fél kézzel!!!
Petike beteg?
Sziasztok. Nagy ijedelem, hajnalban futott a doktornő a beutalóval a kórházba, Petikének szörnyű a vérképe, irány a hematológia.
2 órát töltöttem a gyerekkel a kórházban, ebből több, mint másfél a várakozás volt. Szerencsére a vizsgálatok után – illetve már a vérlelet alapján, – a doktornő megnyugtatott , hogy amit látunk semmi más, mint egy második gyerek vérképe, akinek a tesó hazahozza az oviból a sok vírust, és ez így van rendjén. Kezelést nem igényel. Azonnal hívtam Apát, a nagyszülőket és mindenkit megnyugtattam. De eltelt egy fél nap, mire belőlem kezdett ember lenni, a rémület után.
Idei első kör bejgli
10 ezer egy gyufaszálért, ami az enyém…
Vazzzzzzz…… Kijött a szerelő, belenézett a sütőbe, begyújtotta, (neki ment), majd fogott egy gyufaszálat, a tekerőbe beletörte, (a tekerőből hiányzott egy darab belül, ez volt a baja!!!) a 4 égőt kipucolta egy-egy drót szállal, és távozott az alapdíjjal. 10 ezer forint. Én olyan hátast dobtam…
Ismeritek azt, amikor nagyon akarsz, és nem sikerül. Amikor egész napra aprócska terveid vannak és semmi nem úgy sül el, ahogy te szeretnéd? Ez a nap eddig egy ilyen volt. Mielőtt elkönyvelem magamat egy rakás szerencsétlenségnek, inkább nevetek.
Cukrászda
Cukrászda
Szóval egy csilli-villi, sznob cukrászdában voltunk. (mert ez van a legközelebb)
Leültünk egy 4 fős asztalhoz. Gréti odaintette a pincért és elkezdte sorolni a vágyait. Ő limonádét kér és az úgy nézzen ki, mint azon a képen a koktél… Szóhoz sem hagyott minket jutni, amíg nem végzett a pontosítással. A pincér csak lesett.
Éhesek voltunk vacsi időben voltunk. Petike kapott egy krémest, Gréti egy szelet tortát, mi is bevállaltunk egy kis nasit még a tortaszeletünk mellé.
A limonádé kiérkezett, amikor is Gréti közölte, hogy nincs benne elég szívószál mindenkinek. A pincér fiú nagyon nevetett és hozott még hármat.
Petike Apa mellett ült, Apa darabkánként etette Petit, de Petinek ez nem tetszett és magához ragadta a kanalat. A ragacsos krémest persze nem tudta elvágni, így hol egy piconka darab, hol egy fél krémes lógott a kanalán. Becsülettel lapátolt, de amikor az aljához ért, jó döntést hozott, megfogta kézzel és úgy tömte tovább. Gréti nem édesszájú. Pár kanál után az innivalójáért könyörgött. A sok szívószállal úgy nézett ki, mintha skót dudát fújna.
Amikor Gréti elunta magát, kikérte a gépet a kezemből és fotózott. Hibátlanul komponálta meg a képet, de amikor erőből le kellett nyomni a gombot, mindig lebiccentette. A képeket látva rám jött a Csilla féle vinnyogó röhögés… Elkezdtünk pózolni és csak nevettünk-nevettünk. Ekkor Petire rájött a felfedezhetnék és körbe-körbe totyogott, a kezemet fogva.
A végén 5 percig Apa és Anya nedves törlőkendővel takarított.
Ekkor rájöttünk, hogy egy kis sósra vágyunk. Petike az egy szem pogijával ismét beterítette az immár fényesre nyalt környezetét. Ismét nekifogtunk a takarításnak. Mellettünk glancparádéba öltözött felnőttek és gyerekek kulturáltan szórakoztak..
Szerintem nem fognak legközelebb beengedni minket, bár a pincér fiú láthatóan jót mulatott rajtunk.



Vegák ne olvassák!
A két gyerek tömi magába a csirkemájas zsíros kenyeret. Gréti megszólal:
– Anya! Figyelj! Én azt hiszem állatevő vagyok.
😀 Én is…
Ebéd
Mai ebédünket Gréti rendelte. Pontosabban… már nagyon kell vigyázni, mert a kisasszony vásárol. Amikor tettük fel a szalagra a kajákat, nagy, csodálkozó szemekkel néztünk egyes árucikkekre. Ezt ki tette bele? Igen. Gréti. A sárgaborsót is, mert ő ma sárgaborsó főzeléket akart enni. Kora reggel szaladt ki a konyhába, hogy áztassuk be a borsót. Gondosan kiválogatta, beáztatta. Jó ötlet volt, mert a kispasi két kanállal eszi egyszerre. 🙂 Mellé egy darabka húst sütöttem.

Szoptatás 1 év felett
Egy anyuka vetette fel, hogy vannak akik kiakadnak azon, hogy 1 év felett szoptat az ember. Nos itt van két orvos, különböző nézettel:
Amikor vesegörcsöm volt és kihívtam az ügyeletet, mert úgy érzem elpusztulok, a doktornő, kb 28 éves, aki kijött teljesen kiakadt azon, hogy Grétit még szoptatom, pedig elmúlt 1 éves.
Ellenkező: A másfél éves Grétimmel mentem ügyeletre, mert idegbecsípődésem volt és levegőt venni sem tudtam. 4 órát vártam, miután visszautasítottam a befekvést és infúziót, az ügyeletes doktornő az indokomat meghallva lehívta a fájdalom ambulancia vezetőjét (kb 80 éves professzort), aki mély elismerését fejezte ki és megoldotta a problémámat egy kísérleti módszerrel gyógyszer helyett.

