Csodás vasárnap
Ahogy anno csak ketten a párommal, most már a gyerekekkel együtt is játszunk turistásat a saját városunkban. Vasárnap felkerekedtünk és olyan “titkos útvonalakon” mentünk (Gréti imádja a titkos útvonalakat…), amerre csak turistaként jár az ember. Délelőtt átmentünk a Lánchídon, délután pedig a Városligetben motoroztunk a szemerkélő esőben. Gréti nagyon szereti a csodákat. Épp sötétedésre értünk a Hősök terére. Megálltunk és elkezdtünk varázsolni Grétivel, hogy felkapcsolódjon a díszkivilágítás. A harmadik varázsigére kigyúltak a lámpák. Ami fény a gyerek szemében ragyogott, hogy ő gyújtotta meg a reflektorokat, azért érdemes élni!
Hoppá!
Kimentünk sétálni a skacokkal. Apa felvetette:
– Együnk egy finom gyrost a sarkon!- Én lelkendeztem, mire Gréti undin megszólalt.
– Nem eszek gyrost! Nem szeretem. – Karjait összefonta és durcás arccal felnézett az égre. majd kibontakozott, és kissé szemtelen mosollyal közölte: – Krumplit eszem! Hoppá!?! – vitte fel a hangját a szó végén jelentőségteljesen.
:DDD
Apa, Gréti és a nőnap
Apa hozott nekünk 1-1 szál gyönyörű rózsát. Gréta magán kívül volt a gyönyörtől. Kb. 10-szer megköszönte. “Köszönöm Apa, hogy hoztál nekem egy ilyen gyönyörű rózsát!” Még most pancsi után is a rózsát nézte. Ismét megköszönte. Apa megkérdezte:
– Tudod, hogy miért kaptad ezt a rózsát? Mert ma nőnap van és te nő vagy.
– Hihihi, – nevetett Gréti, – én nem vagyok nő! – és pironkodott.
– De te nő vagy. Egy kicsi nő!
– Nem vagyok nő, én kislány vagyok!
– De a kislányok is nők csak még kicsik.
– De nem.
– Akkor úgy mondom, hogy ma azokat ünnepeljük, akiknek punójuk van.
Ekkor fejjel beleestem a röhögéstől a mosogatógépbe, amibe éppen pakoltam.
Boldog Nőnapot!
Jó éjszakát!
Jó éjszakát!
WC takarítás
Azon gondolkodom, hogy mikorra tegyem át a WC pucolásom időpontját, hogy ne kezdődjön minden egyes napom szarul…
(A kép forrása: oldsailor2007.blogspot.com)
Apák beszélgetnek
Tegnap sétáltunk egyet a haverjainkkal. Kicsiket toltuk, nagyok motoroztak.
Apukák beszélgettek:
– …és átalussza a kicsi már az éjszakát? – kérdezi András
– Igen. -válaszolja Apa magától értetődően.
– ???????????????????? – Így jött ki a szemem, mint a csigának. – Apa alussza át! – szóltam közbe. – Méghozzá úgy, hogy fogalma sincs mi történik az éjszaka…
– Na az is lehet. – terült el Apa arcán egy széles vigyor.
Persze minap a kollégám is beismerte, hogy az éjszakai orrporszívózást is rezzenéstelenül átalussza. 🙂 Nekik másnap dolgozni kell.
Pasiiiiiiiiiiiiiiik… :DDD (Megjegyzem a bejegyzés épp hajnali fél 3 -kor, második éjszakai szoptatás után íródik…)
Készülődés
– Grétikém segíts pakolni! Kérlek a pelusokat a hátizsákomba pakold be! Ott van az előszobába.
– Jó, berakom szívesen a táskádba! – mondta és elindult.
– Apa! Hol van Apa cipője? Apa! Sehol sem találok neked cipőt. Minden be van zárva. – ismételgeti Gréta az előszobában, de senki nem reagál. Újra és újra elmondja.
– Nyugi, majd keresek egyet! – kiabál Apa a szobából!
– Meg van! Hát itt a cipőd! – találja meg Gréti a 45-ös pár cipőt hirtelen és látványosan az orra előtt.
– Oké! -kiabál Apa a szobából.
:DDD