Hónap: 2013 március
Megoldom!
– Gréti, – kértem a csajomat, miközben a kisbabát törülgettem, – hozd be légyszíves a szobából a D-vitamint! De aztán eszembe jutott, hogy nem a kis asztalon, hanem a gyógyszeres polcon van és utána szóltam. – Jaj, bocsi, a polcon van, az magas, nem kell, majd én leveszem.
– Nem baj anya, MEGOLDOM! – volt a válasz. Felkapta az újonnan vett Ikeás ülőkét, és kiment a kisszobából. 1 percen belül megjelent, kezében a Vigantollal és visszahozta az ülőkét is.
Át kell pakolnom a gyógyszereket? Barátnőm szerint ha így tudja melyik gyógyszer mire való, akkor csak a veszélyeseket kell elzárnom, de az amúgy is elérhetetlen helyen van. Legalábbis most azt gondolom, hogy elérhetetlen…
Így írunk mi… :)
Mai ebéd
A mai ebédet Dumanyu olvasó inspirálta. Nagyon finom lett. Itt épp készül.
Gréti fest
Boldogan megboldogult csirke
Vásároltunk, Gréti a kocsiban ült. Válogattam a csirkés pultban, magam elé dörmögve:
– Na lássuk, mennyibe kerül ez a megboldogult csirke. – Vettem le egy tálcával. A drágább csirke sütés után ugyanakkora lesz, mint az olcsóbb, ami nyersen sokkal nagyobb és rengeteg vizet veszít. Ízre is jobb, így rászoktam, hogy az a kevés húst amit veszek, az inkább a jobb minőségű legyen.
Gréti el akarta kérni, hogy ő tegye a kocsiba, de nem engedtem.
Este törölgetem Grétit a pancsi után.
– Anya! Miért nem szabad nekem megfognom a meggoldobult, megbogoldult, megogobult…
– Megboldogult?
– Igen, a megboldogult csirkét?
– Mert nyers hús, és utána nem tudunk kezet mosni. – válaszoltam, miután kinevettem magam és össze-vissza puszilgattam a csajt. Mindenre figyel…
Mindennapok
– Szeretem a mindennapokat!
Mondta Gréti, amikor ketten a konyhaasztalnál sütit csemegéztünk.
Omlás
Hatalmas ricsaj, nézek be a szobába a konyhából, a polcról leesve a játékok-tárgyak.
– Gréta! Mi történt itt?
– Omlás.
– Aha…
7 órát aludtam!!!!
http://www.youtube.com/watch?v=L03JVPaZpyc
Csodás éjszakám volt! Ma éjjel 2 részletben, majdnem 7 órát aludtam. Nem emlékszem, mikor volt utoljára ilyen!
Majd te
Én itt teregetek a szobában, Gréta pancsizik az 50 apró játékával, ami egy kosárkában van a kád szélén. Hangos csattanás. Persze kiborította a földre. Bemegyek.
– Gréti, mi történik itt?
– Hihi, – kuncog, – kiborítottam, de nem baj, mert te összepakolod.
– Talán “kérlek szépen anya”, vagy légyszi… – mondtam, miközben szedegettem az apróságokat négykézláb.
– Kössz…
Klassz…