Imádat!


Ma van a szülinapom! :)


Ma van a szülinapom-pom-pom-pom


Felfrissülni fél óra alatt:


Reggeli

Tegnap Grétivel begyúrtuk a sajtos pogit. Jól “begyúródott”, ugyanis ezzel gyurmáztunk. 🙂 Ma hajnalban gyorsan kinyújtottam és a forró pogival ébresztettem a “jónépet”.


Szivárványos jó reggelt!


Vásárolunk

Hét közben, Lidl:
Apa tolja picit és a bevásárlókocsit, én visszaszaladok törlőkendőért. Új sort nyitnak. Két pasi tömött kocsival, akik mögöttünk álltak, fellökve a két szerkezettel egyszerre küzdő Apát berongyol eléjük.

Hét vége Spar:
Egyedül vásárolok, két gyerekkel. Tolom Petikét. A kosarat Gréti cipeli. Kettő laktózmentes vaj van benne. Én instruálom a kislányt, hangosan, hova menjen. Egy telekocsis pasi besasszézik a kisgyerek elé.

Auchan, pelenkavásárlás, hétköznap:
“Kismamáknak, gyerekes anyáknak” kassza zárva.

A családos parkolóban, – mint az IKEÁ-ban, – nem családosok állnak. Küzdj ha már kölyköt vállaltál vazze… 🙁
NINCS LIKE GOMB 🙁

Kalandpark


Tegnap ismét kirándulást szerveztünk a saját városunkban, és olyan helyeken jártunk, ahol még eddig soha. Feltérképeztünk egy szuper kalandparkot is, ahonnan Apa nem tudott minket elvonszolni. Azonnal rohantunk a bejárathoz, ahogy megláttuk, de sajnos Grétinek 110 cm-esnek kell lennie ahhoz, hogy menjen, én meg így nem akartam bemenni, hogy fájdítsam az amúgy is bánatos kis szívét. Csak néztük-néztük vágyakozva a bekötött, mászó embereket. Gréti már mindent kitalált, hogy bejusson. Könyörgött, sírt, szépen kért… Aztán megértette. Még kicsi. Én pedig megértettem, hogy nem szabad önző módon egyedül bemenni. Aztán maradt csak a vágyakozás. Majd Gréti előállt a mentő ötlettel:
– Tudod mit Anya? Menjünk be mindketten, majd viszel a hátadon.

Úgy elkezdtünk nevetni… DE ha egyszer 110 cm lesz… Addig meg Apa megígérte, hogy két szoptatás között egyszer vigyáz Petikére, míg én mászok…


Étterem… tovább is van…

Tisztelt Kaskötő Csilla,

egyáltalán nem állt szándékomban megbántani.
Egy olyan szituációt vizionáltam, amire eddig nem volt példa, hogy valaki a női mosdóban szoptatott volna.
Természetesen nem vagyunk rugalmatlanok, az adott helyzetnek megfelelően orvosolni szoktuk a felmerülő problémákat.
Tehát, ha adott esetben nem lett volna jó a különterem, találtunk volna egy más megoldást is.
Étteremről lévén szó, sajnos az adott létszámnak megfelelően tudunk választani a lehetőségek közül, ezekre a dolgokra külön terem, vagy szoba nem áll rendelkezésre, de úgy gondolom, hogy ezzel idáig nem is volt probléma.

Még egyszer a szíves elnézést kérem.

Üdvözlettel:

S… László

Semmi gond László!
Nem bántott meg. A probléma onnan ered, hogy még nem vagyunk Európában. Mert akkor én nem kérdezek, hanem, – mint egy határral arrébb akár, – ott az asztalnál megszoptatom a kisbabám. Mivel koromnál fogva én már nem vagyok arcos-harcos cicivillantó, élszoptató anyuka, tekintettel a magyar éttermi közösségre ezt nem állt szándékomban. A hölgy minősíthetetlen és maximálisan felháborító wc-s megoldását betudtam egyéni szocializálatlanságnak, mivel az étterem többi alkalmazottja maximálisan segítőkész volt a témában.
Meglepetésként ért azonban a válaszlevele ami angyalföldire lefordítva: “rendezvény esetén szoptass a wc-ben” volt. Amitől leesett az állam. Rendezvény esetén én sem pelenkázom az ebédlőasztalon. 🙂
A dolog részemről lezárva. 🙂
További szép napot!
Kaskötő Csilla